Ha gazdasági teljesítményről beszélünk, akkor a közgazdaságtan általános szabályai szerint az országok szintjén állapítjuk meg, hogy hol, mekkora GDP keletkezik. Emellett a gazdasági potenciál vizsgálatakor a szakértők az egyes országokat állítják rangsorba.
Holott létezik egy másfajta megközelítési mód is, amikor – akár országhatárokon is átnyúló - ún. megarégiónként elemzik a gazdasági teljesítőképességet.
Ez a vizsgálati módszer egy egészen új perspektívát kínál a bolygónkon zajló gazdasági aktivitás feltérképezésére.
A visualcapitalist.com tanulmánya alapján számos olyan régió található a világon, amelyek szinte hihetetlen gazdasági potenciállal rendelkeznek. Érdemes felidézni Jean Gottmann gazdaságföldrajz-szakértő nevét, aki még 1961-ben,
a világon elsőként alkalmazta a megapolisz megnevezést egy több városból álló, általa egységesnek tartott gazdasági övezetre, az Egyesült Államok keleti partvidékén húzódó Boston-New York-Washington tengelyre.
Ma már számtalan összefüggő gazdasági régiót jelölnek ezzel vagy más, hasonló megnevezéssel. Elegendő, ha csak az USA közép-nyugati részén található, hatalmas, Chicagótól Detroiton és Clevelanden keresztül egészen Pittsburgh-ig terjedő övezetre gondolni, amelyet Gottmann egyszerűen csak a Chi-Pitts rövidítéssel látott el.
Szakértők körében ugyanakkor hosszú időn keresztül vitatott volt, hogy pontosan milyen jellemzők alapján nyilvánítsanak megapolisznak vagy megarégiónak egy-egy földrajzi egységet. A CityLab kutatói nemrégiben egy rendkívül látványos térképet készítettek a világ legnagyobb gazdasági övezeteiről.
Munkájuk során a következő kritériumokat alkalmazták:
Nézzük meg, hogy ezek alapján melyek a világ legnagyobb gazdasági övezetei!
Táblázatunk a világ 10 legnagyobb gazdasági megarégióját szemlélteti, a lakosságszámmal (millió fő), a gazdasági teljesítménnyel (ezer milliárd dollár) és egy főre eső GDP-vel (ezer dollár):
A CityLab kutatói a világon 29 megarégiót különítenek el, amelyek közül
az első tíz együttes gazdasági kibocsátása éves szinten meghaladja a 28.000 milliárd dollárt.
Az első helyen – nem meglepő módon – a Bos-Wash (vagyis a Bostont, New Yorkot és Washingtont magában foglaló) övezet áll, évi több mint 3600 milliárd dollárral. Ez az első tíz megarégió teljesítményének több mint a 13 százalékát jelenti.
Látványos ábrán a világ legnagyobb gazdasági övezetei:
Érdekesség, hogy
megapoliszok szinte kivétel nélkül az északi félgömbön találhatók,
a déli féltekéről csupán egyetlen régió, a brazíliai São Paulo és vonzáskörzete fért fel a listára, évi 780 milliárd dolláros gazdasági teljesítménnyel.
A világ „másik felén",
a gigantikus méretű ázsiai gazdasági régiók ezzel szemben évi 8700 milliárd dolláros kibocsátással büszkélkedhetnek. Közöttük a japán főváros, Tokió körüli övezet az éllovas.
Napjainkban a kínai Santung neve sokak számára ma még ismeretlenül cseng, de minden valószínűség szerint egyre többen fogjuk megtanulni. Ugyanis a Peking és Sanghaj közé ékelődő tengerparti tartományban ezernyi high-tech és más iparvállalat működik, felmérhetetlen nagyságú kapacitásokkal.
Figyelemre méltó megállapításokat tehetünk, ha a kutatási adatokat lakosságszámra vetítve is megvizsgáljuk. Ezen a téren
Abu-Dzabi kimagaslik a sorból, 86.200 dolláros egy főre eső éves gazdasági teljesítménnyel.
A másik végletet az indiai, közel 28 millió lakost tömörítő Delhi-Lahore övezet jelenti, ahol ugyanez a mutató fejenként mindössze 14.946 dollár.
A legérdekesebb számunkra persze az, hogy a magyar főváros és gazdasági vonzáskörzete igen előkelő helyen szerepel a rangsorban:
Béccsel közösen Budapest a 18. pozíciót foglalja el, évi 555 millió dolláros GDP-vel.
Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy noha a kutatás módszertanának ez a párosítás megfelel, a Bécs-Budapest tengely közel sem alkot olyan egységes gazdasági övezetet, mint a listán szereplő többi megarégió.
Megarégiók Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten:
Felvetődik persze a kérdés, vajon mit hozhat a jövő a megapoliszok számára az elkövetkező évtizedben? Mindenekelőtt természetesen a hatalmas, összefüggő ipari térségek további bővülését. Ám lesz némi hangsúlyeltolódás. Pontosabban újabb – elsősorban dél-ázsiai és afrikai - megarégiók jelenhetnek meg a térképen. Hamarosan olyan városok neveivel találkozhatunk majd a legnagyobb gazdasági övezetek között, mint Nigéria legnagyobb városa, egyben a korábbi főváros, Lagos vagy az indiai Csennai.