Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ENSZ pénzügyi nehézségei egyáltalán nem újkeletűek. Ahogy az Origo megírta, októberben már olyan súlyossá vált a pénzhiány, hogy az alkalmazottak havi fizetése is veszélybe került. Most újra arról érkeznek hírek, hogy november végére a szervezet az összes tartalékából kifogyhat, ha a szervezet kitart vállalásai teljesítése mellett. A Quartz szerint a tagállamok befizetése nélkül már a hónap végére komoly baj lehet.
A pénzhiány egyáltalán nem újdonság. A szervezet finanszírozása már az 1960-as években is számos kihívásba ütközött, de igazán kiélezetté csak az 1990-es években váltak a problémák, amikorra adóssága 2,3 milliárd dollárra kúszott.
Ekkor lett világossá az is, ami a mai napig az ENSZ működésének egy Achilles-sarka: a szervezet anyagi működését tekintve nagymértékben támaszkodik az Egyesült Államokra. Ezzel önmagában még nem lenne baj, azzal viszont igen, hogy a tagállamok egy jelentős része kimondva-kimondatlan abban bízik, ha el is maradnak saját befizetéseikkel, az USA és más gazdag államok jóvoltából a működés akkor sem akad meg. Ez viszont aránytalan - és nem megalapozott - terhet jelent az USA és más nagybefizetők számára. Késedelembe pedig az USA is nemegyszer esett már befizetéseit illetően. Ugyanakkor ha az amerikaiak is késnek a befizetésekkel, az az egész szervezet működésére bénítólag hathat.
Az Egyesült Államok továbbra is a legnagyobb hozzájárulást adja az ENSZ-be, jelenleg az általános célú költségvetés 22 százaléka Washingtonból érkezik. Nem véletlen, hogy az USA folyamatosan megpróbálja elérni azt, hogy hozzájárulása mértékét csökkenthesse, amit úgy próbál keresztülvinni a szervezeten, hogy ésszerűsítő és költségcsökkentő javaslatokat fogalmaz meg a működésre nézve.
A szervezeten belül külön költségvetéssel rendelkeznek a békefenntartó missziók.
Ebbe a büdzsébe szintén az USA adja a legnagyobb hányadot, mintegy 28 százalékot.
A békefenntartás az ENSZ tevékenységei közül a legnagyobb költséggel járó, jelenleg évente 6,5 milliárd dollárt (közel 2000 milliárd forintit) emészt fel, ami 1 milliárd dollárral több, mint a szervezet általános célú költségvetése.
Az ENSZ-nek jelenleg 13 aktív békefenntartó művelete van, ebből 7 misszió Afrikában - köztük a darfúri -, és a világszerte szolgálatban álló békefenntartók közel fele, köztük az összes női békefenntartó közel kétharmada és az ENSZ biztonsági tisztjeinek többsége is erről a kontinensről kerül ki. Ha a missziók költségvetése csökken, az közvetlenül érezteti hatását a missziók munkájában, ahogy azt történt 2017-ben Darfúrban is.
Az ENSZ mostani pénzügyi krízisén sokat enyhítene az, ha a befizetésekkel elmaradt tagállamok pótolnák mulasztásukat. Ám a The Conversation arról így, hogy a szervezet alapvető financiális kihívásaira valószínűleg ez nem lenne elég válaszként. Ezért üdvözlendő, hogy egyes afrikai államok az Afrikai Unión és a más tömörüléseken keresztül, egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek problémáik helybéli megoldására.
