A jövő záloga: együtt az atom és a megújulók

2019.11.20. 09:47

Az atomenergia hazai és nemzetközi ellenzői folyamatosan azt próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a fejlett országok lemondanak az atomenergiáról. Arra alapozzák ezt, hogy a megújuló energiaforrások egyre növekvő arányú alkalmazása teljes mértékben képes biztosítani a világ jövőbeli villamosenergia-szükségletét, valamint a globális klímavédelmi célok teljesítését is. Nézzük meg, hogyan látja ezt a kérdést egy mértékadó nemzetközi szakmai szervezet!

A paksi telephely a jövőben – a jelenleg négy paksi blokk mellett üzemelni fog a két új, VVER-1200 típusú blokk is. Magyarország a Paks II. projekt megvalósításával a világtendenciát követiForrás: Roszatom

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2019. november 13-án Párizsban publikálta az energetikai területen dolgozó szakemberek „bibliáját", a globális energetikai ipar előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2019 című kiadványt. Ez a 2040-ig tartó időszakra részletes, mindenre kiterjedő elemzést tartalmaz a globális energetika jövőbeli kihívásairól és trendjeiről, valamint a párizsi klímaegyezményben foglalt célok elérése érdekében feltétlenül szükséges teendőkről is. A kiadvány legfőbb üzenete az, hogy az energiarendszerek vonatkozásában a világ minden részén gyors és széleskörű változtatásokra van szükség annak érdekében, hogy azok garantálhassák a biztonságos és fenntartható jövőt.

A kiadvány úgynevezett Fenntartható Fejlődés Szcenáriója egy olyan integrált utat mutat be a fenntartható gazdasági fejlődéshez szükséges energetikai célok elérése érdekében, mint az éghajlat stabilizálása, a tisztább levegő, az energiabiztonsági kockázatok csökkentése, ideértve a mindenki számára elérhető villamosenergia-szolgáltatás meglétét 2030-ig.

A globális teljes villamosenergia-termelés mértéke a Stated Policies Scenario szerint várhatóan a 2018. évi 26 603 TWh-ról (ez az érték 2016-ban még csak 24 765 TWh volt!) 2030-ra 34 140 TWh-ra és 2040-re 41 373 TWh-ra növekedhet. A Fenntartható Fejlődés Forgatókönyve szerint a 2018. évi érték 2030-ra 31 800 TWh-ra, 2040-re pedig 38 713 TWh-ra nő. Ezek óriási növekedések, amelyek egyértelműen azt jelzik, hogy a fejlett és a fejlődő országoknak is egyre több villamos energiára van szüksége.

A különböző forgatókönyvek villamosenergia-termelésének összetételeForrás: IEA

A klímavédelmi, ellátásbiztonsági és gazdaságossági célokat is szem előtt tartva a Fenntartható Fejlődés Forgatókönyve az összes alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia fejlesztésének felgyorsulását vetíti elő.A megújuló energiaforrások mellett az atomenergia részaránya is szignifikáns növekedést mutat. Az atomerőművek 2018. évi globális, 2718 TWh termelése 2030-ra 3435 TWh-ra, 2040-re pedig 4409 TWh-ra növekedhet. Éppen ezért a nukleáris kapacitások évente átlagosan 15 000 MW-tal bővülhetnek. A kiadvány azt is megjegyzi, hogy a megújuló energiaforrások nagyarányú fejlesztésének óriási költsége van. 2040-ig ez a finanszírozási összeg elérheti a mintegy 15 600 milliárd dollárt is!

A globális éves átlagos beruházási költség az energiaszektorban a jelenlegi időszakban és a különböző forgatókönyvek alapjánForrás: IEA

A kiadvány nyomatékosítja azt is, hogy az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása és új blokkok építése nélkül a fejlett gazdaságok nukleáris kapacitása 2018 és 2040 között kétharmaddal esne vissza, amelynek nagyon súlyos következményei lennének az ellátásbiztonság, és a megfizethetőség tekintetében. A nemzetközi szervezet egy sokkoló adatot is közöl: 2040-ig például hozzávetőleg 1,6 trillió dolláros befektetésre lenne szükség az energiaszektorba annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrásokkal egyáltalán kompenzálni lehessen a kevesebb nukleáris kapacitást.

A globális klímavédelemmel kapcsolatban a kiadvány kiemeli, hogy a Stated Policies Scenario, azaz a jelenleg tervezett intézkedéseken alapuló forgatókönyv szerint az energetikához köthető szén-dioxid-kibocsátás az előrejelzések szerint a 2018. évi 33 243 millió tonnáról 2030-ra 34 860 és 2040-re pedig 35 589 millió tonnára fog növekedni.

Ezzel szemben a fenntartható fejlődés forgatókönyve szerint a tavalyi kibocsátás értéke 2030-ra 25 181 millió tonnára, 2040-re pedig 15 796 millió tonnára csökkenhet az atomenergia és a megújulók részarányának jelentős növelésének és a fosszilis részarány nagymértékű csökkenésének köszönhetően.

Az IEA ügyvezető igazgatója, Fatih Birol a kiadvány jelentőségével kapcsolatban kiemelte: A világnak sürgősen a globális kibocsátás csökkentésére kell összpontosítania. Ennek érdekében egy olyan nagykoalícióra van szükség, amely magában foglalja a kormányokat, befektetőket, vállalatokat és mindenkit, aki elkötelezett az éghajlatváltozás kezelésében.

A Nemzetközi Energia Ügynökség legújabb kiadványában foglaltakat erősítik meg a Nukleáris Világszövetség aktuális, novemberi adatai is. Világszerte 53 új blokk épül mintegy 54 000 MW villamos teljesítményt képviselve. A jövőben pedig több mint 450 új blokk építésével számolnak a világ 40 országában. Néhány elgondolkodtató adat: 2016-2017-ben 14, 2018-2019-ben pedig 13 új atomerőművi blokk kezdte meg a működését világszerte. Az idén összességében további 6 új egység lépett/lép üzembe, 2020-ban további 13 újabb blokk fog a klímabarát villamosenergia-termelés szolgálatába állni. Ezek a blokkok összességében 15 százalékkal fogják megnövelni a globális beépített kapacitást. Ezek az adatok is egyértelműen azt mutatják: a világ egyre több országa ismeri fel, hogy nagy mennyiségben, versenyképes áron és a klímavédelmi céloknak is megfelelve kizárólag atomerőművekkel lehet villamos energiát termelni, ezért egyre többen kívánnak belépni az atomenergiát használók „elit klubjába".

Mindezt összefoglalva egyértelműen kijelenthető, hogy ha felelősen állunk a jövőnkhöz, akkor a klímavédelmi célok elérése érdekében egyaránt támaszkodnunk kell az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra. Magyarország is ezt az utat választotta, hiszen a világ többi – az atomenergia energiamixben betöltött jövőbeni szerepét helyesen felismerő, racionálisan döntő – országával együtt kíván haladni a versenyképességi, klímavédelmi és ellátásbiztonsági célok elérése érdekében a Paks II. Atomerőmű megvalósításával, valamint a megújulók, különösen a naperőművek fejlesztésével.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
Urántoll-díjas, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője