A mobiltelefonok ritka alapanyaga miatt függ az egész világ Kínától

2020.01.11. 23:02

Alig ismertek, mégis óriási jelentőségük van a ritkaföldfémeknek: a mobiltelefonoktól a tévékig, szinte minden elektronikai eszköz gyártásához szükségesek. A problémát az jelenti, hogy csaknem az összes ritkaföldfém kitelmerlésére szolgáló hely Kínában van, így az egész világ egyetlen országtól függ. Erről a történelmi szempontból is jelentős helyzetről szól Sophia Kalantzakos, Kína és a ritkaföldfémek geopolitikája című könyve.

Az USA és Kína között zajló kereskedelmi háború több fronton zajlik, mindkét nagyhatalomnak számos olyan eszköz áll a rendelkezésére, amelyekkel komoly károkat tudnának okozni a másik félnek. Nincs szükség igazi fegyverekre, gazdasági tevékenységeikkel is iszonyú pusztítást tudnak véghez vinni. Sophia Kalantzakos könyve az egyik olyan „fegyvert” mutatja be, amellyel Kína jelentős nyomást tud gyakorolni nem csak az Egyesült Államokra, hanem az egész világra.

Sokan nem hallottak még a ritkaföldfémekről, viszont 2010-ben óriási ritkaföldfém válság rázta meg a világgazdaságot. Sophia Kalantzakos könyve azt mutatja be, hogy miért volt hatalmas jelentősége ennek az eseménynek.

De mik azok a ritkaföldfémek?

Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, a cérium például a 25. leggyakoribb elem. Azonban ezek az ásványok ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető formájában. A ritkaföldfémek különböző ásványi lerakódásokban léteznek koncentrált formában.

A ritkaföldfémek a periódusos rendszer elemeinek egy sajátos csoportjába tartoznak. Olyan elemek, amelyek a lantanoidák 15 elemből álló csoportját a szkandiummal és az ittriummal kiegészítve ölelik fel, ezeket gyűjtőnéven ritkaföldfémeknek nevezzük – szól a tankönyvi meghatározás.

A tíz évvel ezelőtti válság kirobbanásáig kevesen tudtak arról, hogy ezek az anyagok egyáltalán léteznek, pedig a jelentőségük óriási. A ritkaföldfémek felhasználása rendkívül szerteágazó. Nélkülözhetetlenek a zöld technológiák gyártásában (szélturbinák, napelemek, energiatakarékos izzók), de az okostelefonokat, számítógépeket és számos orvosi eszközt sem lehet a ritkaföldfémek nélkül elkészíteni.

Ritkaföldfém bánya Kínában.Forrás: Imaginechina/dycj - Imaginechina/Dycj

A hadiiparban legalább ilyen fontos szerepet töltenek be: a rakétavezérlő rendszerek, okosbombák, tengeralattjárók elkészítésében is nélkülözhetetlenek. Az átlagembert a hadiipar szükségletei érdeklik a legkevésbé, a nagyhatalmak vezetői számára annál inkább fontosabb ez a terület. Amennyiben a ritkaföldfémek birtoklása előnyt jelent a hadászati technika fejlesztésében, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az elsőszámú katonai nagyhatalom, az USA, mindent meg fog tenni, hogy hozzájusson. Ez nemzetbiztonsági kérdés, nem maradhatnak le senki mögött.

Mi okozza a problémát?

A ritkaföldfémek, ezek a stratégiai fontosságú nyersanyagok soha nem látott mértékben tartoznak egyetlen ország fennhatósága alá. Még nem fordult elő olyan a történelemben, hogy egyetlen állam közel teljes monopóliumot élvez, egy nélkülözhetetlen erőforrás felett. Kína pedig most éppen ebben a kivételezett helyzetben van.

A számok szemléletesen mutatják be az arányokat: Kína 2016-ban 44 millió tonna ritkaföldfém tartalékkal rendelkezett, az USA 1,4 millióval, Ausztrália 3,4 millióval.

Ritkaföldfém bánya Kínában.Forrás: Imaginechina/Wang chun lyg - Imaginechina/Wang Chun Lyg

Kína azonban nem csak a lelőhelyek 93 százalékát birtokolja, hanem a bányászattól, a kohászaton át, a piacig terjedő teljes ellátási láncot ellenőrzi. Ezzel gyakorlatilag

Kína a markában tartja a világgazdaság nélkülözhetetlen erőforrásának egy jelentős részét.

A ritkaföldfém válság akkor tört ki, amikor Kína egy haditengerészeti incidenst követően (nem hivatalosan) leállította a ritkaföldfém exportját Japánba. Ez általános aggodalmat keltett. A ritkaföldfémeket használó vállalatok és a nagyhatalmak vezetői attól féltek, hogy Kína kiterjeszti a korlátozást más országokra is.

Már korábban is voltak előjelei annak, hogy Kína ki akarja használni az előnyét. A válság kirobbanása előtt négy évvel, Kína a ritkaföldfémek exportjára vonatkozó kvótát fokozatosan csökkentette. Ezzel jócskán megemelve a piaci árat. Az kvóta, illetve az árak növekedése nem okozott zavart sem a piacon, sem a politikai színtéren, az már sokkal inkább, hogy a monopólium zsarolási eszközzé vált Kína kezében, amit területi viták rendezésében is hajlandó volt alkalmazni.

Kína stratégiai játéka aggodalommal töltötte el azokat a vállalatokat is, amelyek kiszolgáltatott helyzetben voltak a ritkaföldfémek miatt.

A válság két év alatt véget ért. Az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, Japán és a WTO (World Trade Organization) összehangolt kutatást végezett annak érdekében, hogy új forrásokat találjanak. Ezek azonban csak félsikert értek el. A válságot végül az oldotta meg, hogy az említett világgazdasági szereplők megegyeztek Kínával.

A vállalatok egy része, még a megegyezés előtt úgy döntött, hogy szorosabban együttműködik Kínával. Ez sok esetben azt jelentette, hogy a termelést is áthelyezték Kínába, hogy biztosítsák a ritkaföldfémekhez való biztos hozzáférésüket.

Ezzel Kína újabb hatalmas lépéssel került közelebb ahhoz a céljához, hogy egyszerű nyersanyagexportőrből végtermékgyártóvá váljon.

Miért nem keresnek új lelőhelyeket, miért nem dolgozzák fel újra az anyagokat?

Az újrafeldolgozás nehézkes és nem kifizetődő, különösen az elemek ára miatt. Kína, hogy fenntartsa előnyét, külföldi bányabefektetéseket gátolt meg vagy vásárolt fel lelőhelyeket. A bányászati jogok megszerzése azonban további biztonsági és geopolitikai kérdéseket von maga után.

A ritkaföldfémek helyettesítésére, mellőzhetőségére talán a jövőben új eljárásokat, technikákat találnak, addig azonban az igény napról napra növekszik.

Ritkaföldfém bánya Kínában.Forrás: Imaginechina/Mai quan - Imaginechina/Mai Quan

Az erőforrások birtoklásáért már a történelemben is komoly harcok folytak. Korábban a bronz, a só, az ezüst, az arany, a kőolaj, a szén megszerzéséért véres háborúkat vívtak az országok. Mindenkinek az érdeke, hogy a ritkaföldfémek iránti irtózatos kereslet ne vezesse háborúba a nagyhatalmakat.

A ritkaföldfém-válság valóban csak egy átmeneti, gazdasági és politikai következmények nélküli fennakadás volt a nemzetközi rendszerben? - teszi fel a kérdést Sophia Kalantzakos.

Ahogy tavaly  nyáron is, Kína bármikor zsarolhatja, akár az Egyesült Államokat is a ritkaföldfém exportjával.

A könyv sokkal részletesebben tárja fel az ügy problematikáját, pontos számokkal, történelmi párhuzammal magyarázza el azt, ami a szemünk előtt, mégis láthatatlanul zajlik.