A nassolás már étkezésnek számít

2019.11.22. 07:00

A világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata, az elsősorban édesipari termékeiről ismert Mondelez kísérletet tett az emberiség nassolási szokásainak felderítésére. A Snacking State című jelentése szerint a snackfogyasztás globális mértéke növekedési pályára állt, írja a Store Insider. A riport végkonklúziója szerint, a nassolás most már hivatalosan is az étkezés egy formájának tekinthető.

A kutatás világszerte 6000 ember szokásait vizsgálta. Adatai szerint, a felnőttek 59 százaléka a hétköznapokban a kevés nagyobb volumenű étkezéssel szemben több kisebb adag étel elfogyasztása mellett teszi le a voksát. A felmérés alapján a millenniumi nemzedék (a kb. 1980-tól 1995-ig születettek) tagjai körében már 70 százalék ez az arány.

Ugyan a fogyasztók szívesen válogatnak élvezeti szempontok alapján az élelmiszer-kategóriából, összességében fontosabb számukra, hogy egészséges legyen a termék. A tápértékjelölést a vevők kétharmada futja át a termék megvásárlása előtt.

IllusztrációForrás: Image Source/Image Source/Megan Maloy/Megan Maloy

A Mondelez a kutatása alatt egészen különleges kérdéseket is feltett a fogyasztóknak. Ilyen volt például, hogy lemondanának-e egy hónapig a közösségi média vagy a mobiltelefon használatáról, ha ugyanezen időszak alatt, minden nap a kedvenc nassolnivalóikkal táplálkozhatnának. Az első kérdésre 10-ből 3, a másodikra 10-ből 2 felnőtt válaszolt igennel. Azt pedig a globális átlagot tekintve, 10-ből 6 fogyasztó állította, hogy életét már nem tudná elképzelni nassolás nélkül.

Érdekes eredményre jutott az elemzés abban a tekintetben is, hogyan viszonyulnak érzelmileg a fogyasztók a nassolási szokásokhoz. Eszerint négy tényező játssza azok alakításában a főszerepet:

  • Nosztalgia: sokan nyúlnak felnőttként is gyerekkoruk kedvenc rágcsálnivalójukhoz, mert az azokra az évekre emlékezteti őket, amikor gyerekként szüleikkel közösen ropogtatták azt.
  • Hagyomány: sok válaszoló szerint, a nassolás bizonyos értelemben családi tradíció körükben, és ezt a mintát ők maguk is továbbadják felnőttként saját utódaiknak.
  • Identitás: sokan vallották azt, hogy az étkezést és azt, hogy mit fogyasztanak, személyes identitásuk részeként tekintik, és nagy arányban vallják, hogy a snackek, falatok megosztása másokkal a kultúrák közötti kapcsolatteremtés jó eszköze lehet.
  • Kapcsolat: 10-ből 7 válaszadó vallotta, hogy örömet okoz a rágcsálni- vagy nassolnivalót megosztani azokkal, akik hozzájuk közel állnak, akár azon az áron is, hogy így ők maguk is "több kalóriát visznek" be.

További érdekes következtetést jelent az, hogy a szülők 82 százaléka úgy véli, a gyerekkekkel közös nassolás erősíti a közöttük fennálló kapcsolatot.

75 százalékuk szerint, maga is azokat a nassolnivalókat kínálja gyerekeinek, amiket annak idején saját szülei révén ismert meg.

Az elemzés azt is rögzíti, hogy földrajzi és kulturális értelemben is nagyon eltérő az, a világ mely pontján, átlagosan mikor nassolnak az emberek. A "medián nassolási idő" Indonéziában például 11 óra 28 perc, Brazíliában 14 óra 54 perc, az USA-ban 15 óra 5 perc, míg az Egyesült Királyságban 15 óra 41 perc.

A cég szerint a vizsgálat eredményei, a válaszadók érzelmi viszonyulásai, a nassolás kulturális és identitásképző vonatkozásai alapján megállapítható, hogy a nassolás mint élelmiszer-beviteli forma új étkezési formává lépett elő.