Ázsia képtelen lesz ellátni magát élelmiszerrel, és nagyjából 800 milliárd dolláros átfogó beruházási csomagra lenne szüksége a térségnek a következő 10 évben – derül ki egy friss jelentésből. Ha ez elmarad, akkor komoly élelmiszerválság várható a kontinensen.

Az ázsiai népesség folyamatosan nő, miközben a fogyasztók egyre inkább biztonságos, egészséges és fenntartható élelmiszereket keresnek. Ennek következtében a térségben az élelmiszerre költött fogyasztói kiadások meg fognak duplázódni 2019 és 2030 között – 4 ezer milliárdról 8 ezer milliárd dollárra. Az Asia Food Challenge névre hallgató jelentés szerint pedig ez hatalmas kihívást jelent a térségnek – írja a CNBC.

Ha tehát nem lesznek jelentős beruházások az iparágban, akkor a szektor nem lesz képes lépést tartani a kereslettel, ami nagyon súlyos válsághoz vezethet a következő években – derül ki az anyagból, melyet a PwC, a Rabobank, valamint a szingapúri Temasek készített. Kiemelték, Ázsia egyre erősebben rá van szorulva az Amerikából, Európából és Afrikából érkező élelmiszer importra.

Kína lehet az élelmiszeripari innováció központja ÁzsiábanForrás: AFP/Xinhua News Agency/Hu Gaolei

A klímaváltozás és a népességnövekedés kettőse pedig csak fokozza a térség problémáit az élelmiszerellátás tekintetében. Mindeközben eddig is alapvető kockázatot jelentettek a kínálati problémák, illetve az árak kilengései. A jelentés hangsúlyozta, az extrém időjárás például visszafoghatja a termést, illetve átalakítja a termelési struktúrákat.

Az egy főre jutó termőterületek pedig Ázsiában 5 százalékkal csökkenhetnek 2030-ig. Mindezt úgy, hogy ezzel egy időben a kontinens népessége várhatóan 250 millió fővel bővül majd a következő évtizedben. Ez összevetésként nagyjából azt jelentené, mintha hozzáadnánk a térséghez még egy Indonéziát.

A jelentés mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a következő 10 évben 800 milliárd dollárnyi beruházásra lenne szüksége a térség mezőgazdasági és élelmiszeriparának. Elsősorban technológiai fejlesztésekre és innovációra volna szükség.

Súlyos válság jöhet, ha elmaradnak az ázsiai fejlesztésekForrás: AFP/Imaginechina/Dycj

A teljes összeg felét egyedül Kína képes lenne fölszívni. A legnagyobb fejlesztési potenciált ugyanis a világ második legnagyobb gazdasága adja – mondta a Temasek szakértője. Ennek oka, hogy azoknál a mezőgazdasági cégeknél, amelyek már most is használnak okos automatizációt, eleve megvan a technológia az országban.

Jó példa erre a sencseni székhelyű, mezőgazdasági drónokat fejlesztő DJI, melynek gépei, egyebek mellett, besegítenek a műtrágyázásban, illetve képesek megállapítani a növénybetegségek eredetét. A technológiai vállalat ráadásul a globális polgári drónpiac 70 százalékát uralta 2018-ban. Az elemzés a fentiek miatt úgy számol, hogy olyan kínai városok lehetnek az innovációs központok a szektorban, mint Sencsen, Peking, valamint Sanghaj. Emellett Kínán kívül Szingapúr, illetve az indiai Bengaluru (Bangalore) lehetne még potenciális központ.