Olcsó urán és halászati botrány árnyékában választ a szafarik országa

2019.11.28. 08:25

Gazdasági krízis kellős közepén tartanak választásokat Namíbiában, az egyik legstabilabb, nyugat-afrikai országban. Az általános választásokon kilenc kihívója van a most hatalmon lévő elnöknek, és a voksolásra a recesszió miatti lakossági elégedetlenség nyomja rá a bélyegét - összegzi a körülményeket a Reuters.

Ha a választóktól bizalmat kap, Hage Geingob, Namíbia jelenlegi, harmadik elnöke, újabb ciklusban alakíthat kormányt a gazdasági hanyatlástól szenvedő országban. A jelenlegi helyzetben azonban korántsem biztos, hogy a választók neki, illetve pártjának szavaznak bizalmat. Namíbia 1990-től kezdődően vetkőzte le a dél-afrikai térségre jellemző apartheid rendszerek helyi változatát, és vált a régió egyik szegény, de stabilnak számító és a világra nyitott, gazdaságát értékes ásványkincseire és a turizmusra építő országgá.

Namíbia fővárosa, WindhoekForrás: AFP/Sputnik/RIA Novosti/Aleksey Babushkin

Namíbia teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert az egykori német gyarmat a fehér kisebbségi uralom idejének leáldozása után, viszonylag sikeresen vette azokat az akadályokat, amelyekbe jónéhány függetlenné vált afrikai ország belebukott. Például, a Világbank adatai szerint a szegénységi küszöb alatt élők aránya az 1993-as 70 százalékról 2016-ra 17 százalékra csökkent. Az országot kedvelik a turisták, évente nagyjából egymillióan keresik fel, hogy kalandos szafarikon vagy sivatagi túrákon vegyenek részt.

Namíbia most azonban nehéz időszakot él.

Az országot történetének egyik legsúlyosabb aszálya, és legnagyobb korrupciós botránya sújtja. A mostani államfő esélyei - az előzetes várakozások szerint - elég rosszak, noha 2014-ben még 87 százalékos aránnyal nyert.

A mezőgazdaság szinte teljesen beszakadt, mert az aszály tönkretette az exportra szánt terménykészleteket. Az idén szeptemberben napvilágot látott információk szerint pedig, 2018 októberétől 2019 áprilisáig 30 ezer szarvasmarha pusztult el a szárazságnak köszönhetően, mivel nem hullott elég csapadék az esős évszakban. Az ipar is komoly veszteséget könyvelhet el, mert az ország fő nyersanyagainak, az uránnak és a gyémántnak is alacsony a világpiaci ára. A fontos ásványkincsek pedig az export fő mozgatóerejét jelentik, például

2018-ban a teljes export 26 százalékát, mintegy 2 milliárd dollár értékben, a különböző drágakövek és nemesfémek adták, amit 21 százalékkal a réz követett.

Namíbia egyben a világ egyik legfontosabb uránszállítója. A World Nuclear Association szerint egymaga képes szállítani a világ urántermelésének akár 10 százalékát is, 2018-ban pedig 375 millió dollár értékben a harmadik legnagyobb exportáló volt, Kazahsztán és Kanada mögött. A gyémánt és egyes nyersanyagok ára idén viszont jelentősen visszaesett, amit az afrikai ország is nagyon megérez.

Beszédes, hogy még a központi bank is pesszimista forgatókönyvvel, a gazdaság 1,7 százalékos zsugorodásával számol 2019-re. Ez pedig már harmadik éve tartó GDP-csökkenést jelent.

A Világbank jelentése szerint Namíbia egy nem túl hízelgő lista második helyezettje: Dél-Afika után, itt van a világon a második legnagyobb társadalmi egyenlőtlenség, különböző mutatók összesítése alapján.

IllusztrációForrás: Shutterstock
45 millió embert veszélyeztet élelmiszerhiány Afrika déli részén az aszály miatt
Összesen 45 millió embert fenyeget súlyos élelmiszerhiány hat hónap múlva Afrika déli részén a térséget sújtó, 35 éve nem tapasztalt aszály miatt - közölte október végén az ENSZ Világélelmezési Programja (WPF).

Jelenleg a régió kilenc országában (Angola, Szváziföld, Lesotho, Madagaszkár, Malawi, Namíbia, Mozambik, Zambia és Zimbabwe) fenyeget máris 11 millió embert a súlyos élelmiszerhiány a WFP közleménye szerint. A helyzet a következő hónapokban csak romlani fog, és a térségben élelmiszersegélyre szorulók száma elérheti a rekordmagas 45 milliót - figyelmeztetett a szakosított ENSZ szervezet. Az elmúlt öt évben mindössze egyszer esett le a szokásos csapadékmennyiség Dél-Afrikában. Az állandó szárazság, a ciklonok és az árvizek tönkretették a termést.
"Harmincöt év óta a legsúlyosabb aszállyal van dolgunk Dél-Afrika középső és nyugati régióiban" - hangsúlyozta Margaret Malu, a WFP dél-afrikai regionális igazgatója. Az élelmiszerválságot tovább növeli az egyre nagyobb munkanélküliség, az állatok elhullása és az élelmiszerárak emelkedése.

S ha mindez nem lenne elég, az ország közvéleményét egy korrpuciós botrány is foglalkoztatja. Eszerint - állítólag - két miniszter is utólagosan visszaosztott kenőpénzt fogadott el Izland legnagyobb halászati vállalatától, a Samherji-től, halászati engedélyek kiadása fejében. Az ügy szintén a kormányzópárt esélyeit rontja.

Termeszvárak a namíbiai szavannánForrás: hemis.fr/RIEGER Bertrand / hemis.fr/Rieger Bertrand / Hemis.Fr

Egy afrikai portál beszámolójából kitűnik, sokan, többek között a mostani elnök régi harcostársai is elégedetlenek a kormánnyal és ezért új erőt látnának szívesen kormányon.

A helyi beszámolókból ugyanakkor kiderül, még mindig sokan bíznak a jelenlegi vezetés sikerében. Többen elmondták, a most kezdődő voksoláson is a hatalmon lévőket fogják támogatni, mert ez a politikai erő korábban sokat tett az emberek életminőségének javításáért, és meg kell nekik adni az esélyt a folytatásra.