A múlt hónapban Japán Dél-Koreába irányuló sörexportja nullára zuhant. A két állam közötti, a múltban gyökerező politikai feszültségek rányomták bélyegüket az egyébként jelentős, egymás közötti kereskedelmi forgalomra.

A hivatalos adatok szerint Japán dél-koreai élelmiszer-exportja átlagosan 58,1 százalékkal zuhant be október hónapban, de van olyan termék, melynek szállítása szinte teljesen leállt - írja a BBC. Például a szakészállítmányok mennyisége 90 százalékos visszaesést mutat a korábbiakhoz képest, míg az instant tésztaételek szállított mennyisége is alig kimutatható.

A legnagyobb csapást azonban a sörforgalmazás szenvedte el. Míg Japán tavaly októberben 800 millió jen (körülbelül 2 millárd forint) értékben szállított sört Dél-Koreába, addig most, egy évvel később, a sör szállítmányozása gyakorlatilag leállt.

IllusztrációForrás: AFP/Ralf Hirschberger

Ez azért is jelzésértékű, mert Dél-Korea a japán sör egyik legnagyobb felvevőpiaca, az ottani export mintegy 60 százalékát vette fel tavaly.

A visszesés érinti a technhológiai termékeket - félvezetőket, kijelzőket -, melyek nélkülözhetetlenek olyan nagy helyi dél-koreai cégek működéséhez, mint példálul a Samsung.

A kereskedelmi feszültségekben kicsúcsosodó ellentétek régi okokra vezethetők vissza, többek között a második világháború idejére. Ez pedig rányomta bélyegét a két ország kapcsolatára az elmúlt hónapokban. Jellemző, hogy az elhidegülés olyan komoly, hogy több dél-koreai bolt a behozott termékek elapadásától függetlenül is, már nyáron bojkottot hirdetett a japán árukra.

Ugyanakkor friss hírek szerint a japán és a dél-koreai külügyminiszter megállapodott abban, hogy Abe Sindzó japán miniszterelnök és Mun Dzse In dél-koreai elnök kétoldalú tárgyalást is folytat majd azon a kínai-japán-dél-koreai csúcson, amelyet december végén tartanak a kínai Csengduban.

A bejelentés közvetlen előzménye, hogy Dél-Korea úgy döntött - alig hat órával a hírszerzési információk kölcsönös cseréjéről szóló, Japánnal kötött egyezmény (GSOMIA) lejárta előtt -, hogy mégsem hátrál ki a megállapodásból, de fenntartja a jogot, hogy ezt bármikor megtegye. Szöul azért hozott ilyen döntést, mert a japán fél hajlandóságot mutatott a vitájukat rendezni hivatott párbeszéd folytatására.Szöul azért mondta fel augusztusban a megállapodást, mert Japán szigorította három fajta alapanyag kivitelét, amelyekből Dél-Korea mikrochipeket és képernyőket gyárt, illetve eltávolította Dél-Koreát azon országok sorából, amelyek kereskedelmi szempontból kedvezményes eljárásban részesülnek. Szöul azt vetette a japán vezetés szemére, hogy az exportszabályok szigorítását fegyverként használja fel a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán megszállásából eredő, még rendezetlen vitákban.

Motegi Tosimicu japán és Kang Kjung Vha dél-koreai külügyminiszter pénteken a gazdaságilag legfejlettebb húsz ország (G20) nagojai csúcstalálkozóján állapodott meg Abe és Mun decemberi találkozójáról.