Akkora a feszültség két ország között, hogy a sörszállításokkal is leálltak

ILLUSTRATION - Illustration picture showing beer cans standing lined up in order and ready to be sold in Berlin, Germany, 24 January 2018. Beer Can Appreciation Day takes place every year on 24 January. The beer can made its first appearance in the US in 1933 and hit the shelves for the first time on 24 January 1935. Photo: Ralf Hirschberger/dpa-Zentralbild/dpa

A múlt hónapban Japán Dél-Koreába irányuló sörexportja nullára zuhant. A két állam közötti, a múltban gyökerező politikai feszültségek rányomták bélyegüket az egyébként jelentős, egymás közötti kereskedelmi forgalomra.

A hivatalos adatok szerint Japán dél-koreai élelmiszer-exportja átlagosan 58,1 százalékkal zuhant be október hónapban, de van olyan termék, melynek szállítása szinte teljesen leállt - írja a BBC. Például a szakészállítmányok mennyisége 90 százalékos visszaesést mutat a korábbiakhoz képest, míg az instant tésztaételek szállított mennyisége is alig kimutatható.

A legnagyobb csapást azonban a sörforgalmazás szenvedte el. Míg Japán tavaly októberben 800 millió jen (körülbelül 2 millárd forint) értékben szállított sört Dél-Koreába, addig most, egy évvel később, a sör szállítmányozása gyakorlatilag leállt.

Illusztráció Forrás: AFP/Ralf Hirschberger

Ez azért is jelzésértékű, mert Dél-Korea a japán sör egyik legnagyobb felvevőpiaca, az ottani export mintegy 60 százalékát vette fel tavaly.

A visszesés érinti a technhológiai termékeket - félvezetőket, kijelzőket -, melyek nélkülözhetetlenek olyan nagy helyi dél-koreai cégek működéséhez,

mint példálul a Samsung.

A kereskedelmi feszültségekben kicsúcsosodó ellentétek régi okokra vezethetők vissza, többek között a második világháború idejére. Ez pedig rányomta bélyegét a két ország kapcsolatára az elmúlt hónapokban. Jellemző, hogy az elhidegülés olyan komoly, hogy több dél-koreai bolt a behozott termékek elapadásától függetlenül is, már nyáron bojkottot hirdetett a japán árukra.

From beer to pens, South Koreans boycott Japanese brands as diplomatic row intensifies https://t.co/QUIMescpoCpic.twitter.com/oBjAepiM7a

— Reuters (@Reuters) 2019. július 19.

Ugyanakkor friss hírek szerint a japán és a dél-koreai külügyminiszter megállapodott abban, hogy Abe Sindzó japán miniszterelnök és Mun Dzse In dél-koreai elnök kétoldalú tárgyalást is folytat majd azon a kínai-japán-dél-koreai csúcson, amelyet december végén tartanak a kínai Csengduban.

A bejelentés közvetlen előzménye, hogy Dél-Korea úgy döntött - alig hat órával a hírszerzési információk kölcsönös cseréjéről szóló, Japánnal kötött egyezmény (GSOMIA) lejárta előtt -, hogy mégsem hátrál ki a megállapodásból, de fenntartja a jogot, hogy ezt bármikor megtegye.

Szöul azért hozott ilyen döntést, mert a japán fél hajlandóságot mutatott a vitájukat rendezni hivatott párbeszéd folytatására.

Szöul azért mondta fel augusztusban a megállapodást, mert Japán szigorította három fajta alapanyag kivitelét, amelyekből Dél-Korea mikrochipeket és képernyőket gyárt, illetve eltávolította Dél-Koreát azon országok sorából, amelyek kereskedelmi szempontból kedvezményes eljárásban részesülnek.

Szöul azt vetette a japán vezetés szemére, hogy az exportszabályok szigorítását fegyverként használja fel a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán megszállásából eredő, még rendezetlen vitákban.

Motegi Tosimicu japán és Kang Kjung Vha dél-koreai külügyminiszter pénteken a gazdaságilag legfejlettebb húsz ország (G20) nagojai csúcstalálkozóján állapodott meg Abe és Mun decemberi találkozójáról.