A japán kormány októberben országszerte felemelte a forgalmi adót, 8-ról 10 százalékra. Erre azért volt szükség, mert a japán vezetés igyekszik javítani az ország adósságállományán, amely messze a legnagyobb a fejlett világban – a japán államadósság a GDP több mint kétszeresét teszi ki.
Mindazonáltal az elemzők már előzőleg figyelmeztettek, hogy a korábban már kétszer elhalasztott adóemelés megfoszthatja a japán gazdaságot a növekedési motorjától,
ahogy a kiskereskedelem gyengülésével az export és a termelés is visszaeshet – írja a CNBC.
A kiskereskedelem pedig, beigazolva a várakozásokat, nagyot is zuhant októberben. Éves alapon 7,1 százalékos volt a csökkenés, ami 2015 márciusa óta a legnagyobb ütemű gyengülés (akkor 9,7 százalékos volt az esés). Ráadásul a mostani adat még a mínusz 4,4 százalékos Reuters elemzői konszenzusnál is jelentősen rosszabb lett.
A fogyasztók egyébként főként a nagyobb tételek megvásárlásától tartózkodtak. A legnagyobb eséseket az autóeladások, illetve a drágább háztartási cikkek produkálták, de érezhető volt a gyengülés a ruhavásárlásban is – derül ki a japán Kereskedelmi Minisztérium csütörtökön kiadott adataiból. A számok arra utalnak, hogy az áruházláncok szenvedték el a legnagyobb ütemű esést.
A mostani szakadás pedig azért is fontos, mert a mértéke meghaladta az eddigi adóemelések utáni gyengüléseket.
Havi összevetésben ugyanis a múlt hónapban 14,4 százalékos volt a csökkenés (szezonálisan kiigazítva), ami felülmúlta az 1997-ben és 2014-ben végrehajtott adóemelések utáni reakciót is.
A kedvezőtlen adat pedig elég rosszkor jött a japán gazdaság számára, mivel a szigetország GDP-je lényegében stagnált az idei harmadik negyedévben, miközben az októberi export három éve nem látott ütemben zsugorodott.
Nem meglepő tehát, hogy a kormány igyekszik jelentős kiadási csomaggal élénkíteni a gazdaságot, noha egyes elemzők arra figyelmeztetettek, hogy az elmúlt időszak kedvezőtlen időjárása is súlyosbította a kiskereskedelem októberi gyengülését.
Most egyébként a kormány nem is tart attól, hogy a gazdaság egésze olyan csapást szenved el az adóemelés miatt, mint 2014-ben.
Akkor ugyanis nagyobb volt az emelés mértéke (5-ről 8 százalékra), valamint napjainkban számos olyan kormányzati intézkedés van, amely igyekszik ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat.