Megmutatjuk, mekkora üzletet jelent, hogy teleszemeteljük a világot

2019.12.01. 13:46

Egyre több hulladékot termel a világ, ami miatt viszont a hulladékgazdálkodás is egyre nagyobb üzletté növi ki magát. Mutatjuk, mekkora volumenű napjainkban ez a sajátos üzlet, és mekkora lesz pár év múlva, illetve, hogy milyen megoldások kínálkoznak a szeméttermelésben élen járó nagyvárosok számára a hulladékkezelésben.

A világgazdaság termelése, illetve a globális fogyasztás növekedése nyomán, évről évre hihetetlen mennyiségű hulladék keletkezik. Ennek még csak csekély hányada hasznosul újra, a többi lerakókban, parlagon hagyott földterületeken, vagy épp az óceánokban végzi.

A mennyiség pedig egyre csak nő.

Például a Világbank adatai szerint csak a világ városaiban évente mintegy 2 milliárd tonna kommunális hulladék kelezkezik. Ez súlyra pontosan annyi, mintha mindennap felhúznák a legnagyobb Gízai piramist egy éven keresztül.

IllusztrációForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Schäfer

Ahogy pedig a világ városi népessége gyors ütemben gyarapszik, úgy válik egyre sürgetőbbé az is, hogy a növekvő mennyiségű hulladéknak az országok ne csak helyet találjanak, hiszen abból egyre kevesebb van, és minden egyes kihasított földdarab a fenntarthatóság rovására megy. Hanem lehetőleg a feldolgozás és az újrahasznosítás irányába tegyenek mind gyorsabban, mind határozottabb lépéseket. Fontos szempont az is, hogy a kezeletlen vagy fel nem dolgozott szerves hulladék bomlásakor metán képződik, amely tovább súlyosbítja az üvegházhatást, vagyis a szemét a klímaváltozáshoz is hozzájárul.

A globális hulladékkezelési piac mindeközben egyre nagyobb lesz. 2017-ben 331 milliárd dolláros volt, az előrejelzések szerint 2025-re már 530 milliárd dollárosra nő.

Ez hallatlanul nagy összeg, több mint 160 ezer milliárd forintnak felel meg.

Ezzel párhuzamosan, folyamatosan nő a városok hulladékkibocsátása, a modellezés szerint 2025-re, átlépve a mostani értéket, 2,2 milliárd tonnára emelkedik éves szinten. A növekedésért főként a jelentős gazdasági erősödést produkáló országok felelnek, elsősorban Kína és India.

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?

Indoznéz vámtiszt néhány, Kanadából érkezett, a hivatalosan jelzettől eltérő hulladéktípust tartalmazó, ezért később visszaküldött szemétkonténer előttForrás: AFP/Juni Kriswanto

Szakértők szerint felesleges a csodára várni. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének 68 százaléka városokban fog élni, azaz az azokban keletkező hulladék egyre csak nőni fog. Ahhoz, hogy ezt sikeresen kezelni lehessen, a meglévő, korszerű illetve okos technológiákat kell minél nagyobb arányban elterjeszteni.

Például a dán fővárosban, Koppenhágában, egy különleges, egyedi innovációt jelentő hulladékfeldolgozó nylít meg, amely a szemetet energiává alakítja. Az erőmű éves szinten 450 ezer tonna hulladékot tud feldolgozni és energiává alakítani, amivel 30 ezer háztartás villamos energiával való ellátásához, és 72 ezer háztartás fűtéséhez járul hozzá, és a tetején még egy sípálya is helyet kapott.

Ez és a hasonló megoldások hozzásegíthetik Koppenhágát ahhoz, hogy 2025-re elérje kitűzött célját, és a világ első karbonsemleges városává váljon.

A világ számos más pontján is épülnek hasonló, részben még kísérleti technológiát használó, a hulladékból energiát nyerő erőművek. A kínai Sencsenben és a vietnámi Hanoiban egyaránt találkozni ilyennel, de megjelentek már ilyen telephelyek az etiópiai Addis Abebában is. Ugyanakkor szakértők szerint ezeknek a megoldásoknak egyelőre megvannak az erős technológiai korlátai, és csak akkor lehet azokat gazdaságosan működtetni, ha a város nagyon jól kiépített hulladékbegyűjtő rendszerrel rendelkezik.

IllusztrációForrás: AFP/Phanie/Burger

Ennek pedig egyik eleme lehet a szelektív hulladékgyűjtés. Mint azonban az elmúlt években kiderült, a nagyvárosokban kevésbé hatékony megoldás az, ha az egyes hulladéktípusokat külön szemétszállító autókkal gyűjtik be.

Sokkal jobban bevált az, ha a lakosság által a hulladék típusaként eltérő színű zsákoban gyűjtött szemetet egyszerre veszik fel a szemétszállítók, és a hulladékfeldolgozóban az optikai válogatóegységekre bízzák a leválogatást. Ezek ugyanis egyre fejlettebbek, így ahogy egy lap arról beszámol, jóval hatékonyabban lehet azok révén gondoskodni a hasznosításba bejutó hulladék arányának növeléséről. Például a norvégiai Oslóban 2004-ben csak 10 százalék volt a háztartások hulladékának újrahasznosítási aránya. 2018-ra ez a szám ezzel a módszerrel már 37 százalékra nőtt.