Tucatnyi, rózsaszín-fekete színű hízót látni egy Pekinghez közeli, erődszerűvé alakított, hatalmas sertésfarmon Kínában - számol be arról a Bloomberg. A létesítmény területén bóklászó állatok nem közönséges disznók. Ezek jelentik a legújabb reményt a sertéspestis elleni küzdelemben, illetve a kieső disznóhús-készletek pótlásában.

Csúcson van a sertéspestis miatt kialakult válság a Távol-Keleten, ahol elsősorban Kína és Vietnám sínyli meg a kór járványos terjedését. Ahogy arról az Origo beszámolt, Kínában a drasztikus áremelkedés sem vetette vissza a disznóhús iránti keresletet, és lassan úgy tűnik, hogy már a világpiacon sincs elegendő, a kínai igényeket kiszolgáló mennyiség. Az ország különböző megoldásokat próbál találni a helyzetre, többek között óriásira hízlalt sertésekkel próbálja pótolni az alapvető fehérjeforrásnak számító disznóhúst.

Az egyik legújabb koncepciót a Peking melletti farmon élő, szó szerint kísérleti disznók jelenti. Ezekkel az állatokkal Kínának elég határozott célja van: arra készítik fel az azokat, hogy bírják az ország északi térségeire jellemző, néha szélsőségesen hideg téli időjárást, és ne alakuljon ki náluk hipotermia. 

A felkészítés pedig ez esetben nem más, mint génmódosítás.

A sertéseket ugyanis egy speciális eljárással igyekeznek hidegtűrővé tenni, emellett elérni azt, hogy a betegségekkel szemben is ellenállóbbak legyenek.

Pár éve a haszonállatokkal kapcsolatos génmódosításk legfontosabb kérdése az volt, hogyan lehet húsuk még ízletesebb, és miként lehetne megoldani, hogy az állatok gyorsabban és nagyobbra nőjenek. Most, az afrikai sertéspestis globális fenyegetése idején, a kérdés az, hogyan lehet elősegíteni ezekkel a módszerekkel azt, hogy a belőlük készíthető élelmiszer biztonságosabb legyen.

A legégetőbb kérdés most a tudósok számára az, miként tegyék a malacokat egészségesebbé"- mondja Jiangu Zhao, a Kínai Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének vezetője, aki egy húsz fős, kutatókból és géntechnikusokból álló csoportot irányít.

A biotechnológia alkalmazásának a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban azonban még a sertéspestis jelentette mostani krízisen túl is nagy jelentősége van. Az amerikai-kínai kereskedelmi feszültség - a vámháborúk érintenek számos mezőgazdasági terméket is - csak még jobban ráirányította a figyelmet Kína élelmezési gondjaira, arra, hogy egyre nagyobb kihívást jelent kielégítően és biztonságosan élelmezni az ország egymilliárd négyszáz milliós lakosságát.

Peking érdeklődése a biotechnológia alkalmazása iránt az elmúlt két évtizedben nőtt meg, és az ország általában véve is növeli az innovációra fordított pénzeket. A 2017-es adatok szerint például kutatás-fejlesztésre Kína 445 milliárd dollárt költött, és ezzel már alig marad el az első helyen álló USA 484 milliárd dolláros ráfordításaitól.

A harmadik helyen Japán áll, ahol 155 milliárd dollárt különítettek el K+F-re tavaly előtt. Beszédes, hogy ugyanebben az évben a genetika területén megvalósuló újító kutatásokon belül a mezőgazdasági célúakra az USA nagyjából 50 millió dollárt fordított, míg Kína közel 300 millió dollárt. Peking emellett növeli a külföldi biotechnológiai cégekben való jelenlétét, a Bloomberg adatai szerint 2014-től napjainkig 25,4 milliárd dollárt költött ilyen profilú cégek felvásárlására vagy azokban tulajdonszerzésre.

Ugyan a biológiai alapú gyógyszerkészítmények és a mezőgazdasági biotechnológiák kínai piaca még messze nem éri el az USA becsült 228 milliárd dolláros piacának nagyságát, de a kínaiak növekvő jelenléte a szektorban, idén nyáron már arra késztette Washingtont, hogy vizsgálni kezdje ennek potenciális biztonsági kockázatait, illetve azt, hogy egyes amerikai cégek is nagymértékben támaszkodnak kínai újításokra.

IllusztrációForrás: AFP/Stan Honda

Persze nem az USA és Kína az egyetlen ország, ahol komoly kutatások és kísérletek folynak a haszonállatokkal kapcsolatban, és igen ritka az is, hogy a tudósok munkájukat a nemzetközi tudományos közegtől teljesen elszigetelve, mások eredményeinek figyelmen kívül hagyásával folytassák. Például Skóciában, Edinburgh közelében egy tudós csapat két évtizede foglalkozik sertésgenetikával, hogy rezisztensebbé tegye az állatokat a betegségekkel szemben. 2016-ban azt jelentették, már közel járnak ahhoz, hogy megtalálják a módját, amivel genetikai védelmet adhatnának a jószágoknak az afrikai sertéspestissel szemben.

A friss jelentések szerint Kínában a kormány sertéshúskínálatot stabilizáló intézkedései hatására az elmúlt hetekben csökkenni kezdett a sertéshús ára, ami októberben kétszerese volt az egy évvel korábbinak. A kínai mezőgazdaság minisztérium számításai szerint a sertéshús átlagára kilogrammonként 40,95 jüan (5,8 dollár, 1 jüan=42,54 forint) volt a múlt héten, 3,5 százalékkal alacsonyabb a megelőző héthez képest, és ezzel már harmadik hete tart az árcsökkenés.

A sertéspestis miatt leölésre összeterelt állatok egy kínai farmonForrás: AFP/Yelim Lee

Kínában a sertéspestis miatt az elmúlt egy évben jelentősen csökkent a sertésállomány. Ennek hatására a sertéshús ára jelentősen nőtt, aminek komoly inflációnövelő hatása van. Az ázsiai országban októberben a fogyasztói árak 3,98 százalékkal nőttek, amihez csaknem kétharmad részben járult hozzá a sertéshús 101,3 százalékos drágulása tavaly októberhez képest.

A kormány azzal próbálja letörni a sertéshús árát, hogy növeli a sertéstenyésztőknek nyújtott támogatásokat, felszabadítja a stratégiai fagyasztott sertéshús-tartalékokat, valamint növeli a sertéshús importját. A Bloomberg legújabb beszámolója szerint pedig, egy illetékes kínai minisztériumi tisztviselő azt nyilatkozta, hogy Kína "túl van a sertéspestis nehezén", és hogy novemberben hosszú idő után, több tartományban is újra nőttek a helyi állományok egyedszámai. A jelentős kínai ráfordításokból azonban látható: az ország nem pusztán a sertéspestis kapcsán dolgozik a génbeavatkozások fejlesztésén, hanem hosszabb távon, az egész ország élelmezésére kiható tartós megoldások megtalálása miatt.