Eláruljuk, mennyi pénzt fogunk idén decemberben édességre költeni

2019.12.05. 17:42

A szezonális édességek forgalma 2-3 százalékos bővüléssel, 10 milliárd forint felett lehet decemberben, az éves édességforgalom pedig a tavalyi 250 milliárd forintos rekord után idén közelíthet a 260 milliárd forint felé - mondta a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke az Innováció, jövőkép és fenntarthatóság az édességgyártásban címmel rendezett konferencián. Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára előadásában rámutatott: a magyar édességgyártásban több mint 200 vállalat közel 5 ezer embert foglalkoztat.

A szezonális édességek mennyisége stagnál, az árbevétel növekedése annak az eredménye, hogy a minőség irányába mozdul el a piac.

A legnépszerűbb szezonális édesség a csokoládémikulás és a szaloncukor, becslései szerint előbbiből közel 700 tonnás mennyiség mellett 4 milliárd forint feletti árbevétel várható, utóbbiból 3500 tonna mellett a forgalom 6,5 milliárd forint lehet.

A szövetség elnöke elmondta, hogy a magyar háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek, és a vásárlók több mint fele a zselés szaloncukrot választja. Egy kilogramm szaloncukor már 799 forinttól is kapható, a prémium kategóriájúak ára dobozonként elérheti a 3000 forintot, de kilogrammonként akár a 10 ezer forintos árat is. A csokoládés adventi kalendáriumokból évente 350 ezret értékesítenek. A szezonális termékek közel felét a hipermarketekben szerzi be a lakosság.

Forrás: Origo

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar édességgyártásban több mint 200 vállalat közel 5 ezer embert foglalkoztat. Kitért arra is, hogy 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen bővült:

az elmúlt 9 évben az ágazat teljes árbevétele 2800 milliárdról, közel 4 ezer milliárd forintra, mintegy 50 százalékkal nőtt. Az ezzel párhuzamosan emelkedő beruházási kedv a növekvő támogatásoknak is köszönhető.

Míg a korábbi támogatási időszakokban nem jutott forrás az élelmiszeriparnak, addig

2014-től több mint 300 milliárd forint áramlott az ágazatba részben hazai, részben uniós forrásból.

Forrás: Shutterstock / Készítette: Olga Konakova

A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több mint a felét az agrárium adta, ami jól jelzi az ágazat helyét a gazdaságban. Az államtitkár szerint az unió új, 2021-2027-es költségvetési időszakában is prioritást kell, hogy kapjon az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartják a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Továbbá kiemelten kezelendő a fogyasztói tudatosság fokozása, a környezetterhelés mérséklése, valamint a munkaerő, a szakképzés helyzetének a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodása is.