A gyógyszeripar a magyar gazdaság motorja

2019.12.05. 12:05

Ma Budapesten rendezték meg a Gyógyuló Egészségügy V. konferenciát a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége (Magyosz) és a Nézőpont intézet szervezésében, ahol az ágazat kormányzati, intézményi és vállalat döntéshozói is felsorakoztak. A rendezvény első kézből nyújtott szakmai információkat a hazai egészségügy elmúlt évéről és a jövő évi célokról, valamint tervekről. A konferencián felszólalt Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, előadást tartott Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, valamint Dr. Hans Kluge, a WHO európai regionális jelölt igazgatója.

A gyógyszeripar valódi motorja a magyar gazdaságnak, ráadásul a V4 országokhoz mérten is kiemelkedő az ágazat teljesítménye. Ezt misem mutatja jobban, mint hogy a Visegrádi országok között a magyar gyógyszeripar bruttó hozzáadott értéke a legnagyobb, az ágazat kibocsátása 1000 milliárd forint, a bruttó hozzáadott érték pedig eléri az 500 milliárd forintot.

A külkereskedelemben is jól teljesít a gyógyszeripar, amely az elmúlt 18 évben megduplázta az export volumenét, de még a belföldi értékesítés kapcsán is van bőven tartalék, hívta fel rá a figyelmet Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet alapítója.

A magyar nemzetgazdaságban jelentős bérnövekedés volt megfigyelhető az elmúlt években, ennek a növekedésnek pedig a gyógyszeripar áll az élén, akárcsak a foglalkoztatásban, ahol éves szinten stabil két százalékos növekedést tud felmutatni. Az alkalmazásban állók száma a 2008-as 16 ezerről idén 19 148-ra emelkedett. Ebben az időszakban az átlagkereset 328 ezer forintról 523 ezerre nőtt.

A foglalkoztatás tekintetében azt is ki kell emelni, hogy a gyógyszeriparban más ágazatokhoz képest a minőségi munkaerő felülreprezentált. A kutatásban résztvevő 15 legnagyobb hazai vállalat adatai szerint az állások 42,8 százaléka felsőfokú végzettséghez kötött állás, valamint 48,7 százalék középfokú.

A gyógyszeripar az innováció is jelentős szerepet vállal, ezért nem is meglepő, hogy a kutatásfejlesztés nagyjából 12 százalékát ez az ágazat adja. Magyarországon éves szinten 654 milliárd forintot költenek kutatás fejlesztésre, amelyből 77,2 milliárd forintot a gyógyszeripar ad. Ehhez még hozzájön 12,1 milliárd forint, amely olyan kutatásfejlesztés ráfordításokból tevődik össze, amelyeket a vállalatok kiszerveznek.

A gyógyszeripar legnagyobb kihívásai közé jelenleg a szerializáció és a képzett munkaerő hiánya tartozik. Az előbbi miatt legyártott dobozonként 70-75 forint plusz költsége van a gyógyszergyártó cégeknek, hívta fel rá a figyelmet Greskovits Dávid, a Magyosz elnöke. A gyógyszeripari szereplőknek az Európai Unió (EU) által bevezetett új törvény miatt 2019 február 9-től már kétdimenziós vonalkóddal és egy "dézsmabiztos", manipulálás elleni kóddal is el kell látniuk a vényköteles gyógyszereket, ezt nevezik szerializációnak.

Egy egyedi azonosító nyomtatására alkalmas gép akár 100 millió forintba is kerülhet, ráadásul plusz munkaerőt is alkalmazni kell,

a termelés pedig helyenként akár 30 százalékkal is lassult.

A Világgazdaság információi szerint a hazai gyártók négy-hat milliárd forintot költenek a rendszer éves fenntartására, de minél kisebb egy gyógyszeripari cég, arányaiban annál nagyobb teher számára a szerializációval járó követelmények megteremtése és működtetése.

A szerializáció költségeire és az ezáltal okozott bevételkiesés pótlására jelenleg is keresik a megoldást és már konkrét javaslatok is születtek az ügyben. Két lehetséges megoldás van a helyzetre: az adó csökkentése vagy a gyógyszerárak emelése. Külföldi példákból egyébként az figyelhető meg, hogy a legtöbb helyen az árak emelésével orvosolták a kialakult helyzetet összességében pedig 10 milliárd forint körüli összeget kellene kompenzálni, A munkaerőhiánnyal kapcsolatban Greskovits Dávid megjegyezte, hogy 5-10 százalékos a felsőfokú képzettségűek munkaerőhiánya a szektorban. Ezt leginkább a toborzással, a duális képzés javításával lehetne orvosolni.

A fennáló problémák ellenére a gyógyszeripar több mint 100 éve van jelen Magyarországon és az az utóbbi években folyamatosan szinten tudják tartani vagy növelni a szektorba történő beruházások mértékét, hiszen ezen a téren régiós tekintetben is kiemelkedő a magyar gyógyszeripar. 2017-ben Magyarországon 82,47 milliárd forint értékben történtek tárgyi észköz beruházásk, míg a V4 országok közül a második helyen álló Lengyelország esetében ez a szám 50,77 milliárd forintra rúgott.

A ma megrendezett Gyógyuló Egészségügy V. konferencián Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere elmondta, hogy számos pozitív intézkedés történt az egészségügy területén az elmúlt években, ezek a megelőzésre, a szűrőprogramok kiterjesztésére vagy az alapellátás megerősítésére fókuszáltak. Hozzátette, hogy az intézkedések célja az emberek "egészségben tartása" minél hosszabb ideig.

Kiemelte, hogy a védőoltások körét 13-ra emelték, ebben a kérdésben pedig Magyarország Európa élmezőnyébe tartozik emellett lassan 80 százalékot éri el az HPV elleni védőoltás kötelezően ajánlott formája. A kórházi fertőzések 1000 betegből 4,4 tizedet érintenek, ez pedig jócskán az európai átlag alatt van.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára előadásában arról beszélt, hogy egy jól működő gazdasághoz, a versenyképesség fenntartásához egészséges társadalomra van szükség. Azt is mondta, hogy a kórházi tartozásállománnyal kapcsolatban érdemi változásokat kell elérni. Kiemelte, hogy a gazdasági növekedés szempontjából fontos a lakosság egészségügyi állapotának javítása. Ezen a területen csak lassan lehet fejlődést elérni, azonban a számok azt mutatják, hogy érdemes erre a területre fókuszálni, jegyezte meg.