Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az OPEC 14 tagja, illetve több, a szervezeten kívüli szövetséges ül össze csütörtökön és pénteken, Bécsben, hogy megvitassák az olajpiac jövőjét, valamint azt, milyen stratégiát kövessen a jövőben az együttműködés. Az úgynevezett OPEC+ kollektíva legfontosabb döntése várhatóan arról születik majd, hogy fenntartják-e a mostani olajkitermelés-csökkentési programot. Az elemzői várakozások szerint a szövetség legalább tartani fogja a jelenlegi, napi 1,2 millió hordós vágást 2020 júniusáig – írja a CNBC.
A jelenleg érvényben lévő kitermelés-csökkentés elvileg márciusban futna ki,
de vannak arra vonatkozó spekulációk is, hogy az OPEC még tovább vágna, ha ebbe Oroszország is beleegyezik.
A problémát épp az jelentheti, hogy Moszkva eddig is ellenezte az erőteljesebb csökkentést. A menetrend szerint egyébként a mag OPEC-tagok tanácskoznak csütörtökön, majd pénteken csatlakoznak hozzájuk a külsős szövetségesek – vagyis végső döntés péntek délutánra várható.
Az olajár mindeközben 4 százalék körüli emelkedéssel zárt szerdán, miután
Irak azt javasolta, erőteljesebben vissza kellene fogni a kitermelést, és van rá esély, hogy ebben egyetértés lesz a felek között.
Az iraki olajminiszter, Thamir Al-Ghadbahn úgy vélte, a jelenlegi 1,2 millió hordós csökkentés „nem igazán hatékony", ezért ő napi 1,6 milliós vágást javasolna.
Érdekesség viszont, hogy bár Irak felkarolta az erőteljesebb csökkentés ötletét, az OPEC második legnagyobb kitermelője eddig sem tudta hozni a kötelező, 1,2 millió hordós vágást, és továbbra is túltermelést produkál.
Októberben Irak napi 4,6 millió hordónyi olajat termelt ki, ami meghaladta a 4,5 millió körüli előírt szintet.
Az összesen 24 tagú OPEC+ 2017 januárjában kötelezte el magát a közös lépés mellett, de a szervezet hatékonyságát erősen befolyásolja, hogy több nagy, a szövetségen kívüli ország igen látványos ütemben termel ki olajat – a legnagyobb ellenhatást az amerikai palaolaj-kibocsátás jelenti.
Az OPEC+ egyébként azt követően döntött a cselekvésről, hogy 2014 közepén az olajár összeomlott az erőteljes túlkínálat miatt. Ezért lehet kellemetlen a szövetség számára, hogy az USA nem része az együttműködésnek, a palaolaj-kínálat pedig exponenciálisan bővül.
Az Egyesült Államok ráadásul jelenleg a világ legnagyobb olajkitermelője, miután idén a kibocsátása elérte a napi 12,3 millió hordót
– tavaly még csak 11 millió volt. Ez azt jelenti, hogy már Szaúd-Arábiánál és Oroszországnál is többet termelnek az amerikaiak, jóllehet már vannak arra utaló jelek, hogy a kitermelés-növekedés elkezdett lassulni az USA-ban.
