Rengeteg külföldi turista keresi fel Magyarországot

Duna ÉPÜLET épületfotó FOLYÓ FOTÓ FOTÓTÉMA IDŐJÁRÁS napos Parlament TÁJ városkép
Budapest, 2019. április 19. Az Országház neo gótikus épülete a Duna-parton délutáni napfényben. Balra (kissé távolabb) a Képviselői irodaház fehér tömbje a Jászai Mari téren. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Vágólapra másolva!
A külföldi látogatók 2019 harmadik negyedévében 22 millió alkalommal, 5,1 százalékkal többször utaztak Magyarországra, mint az előző év azonos időszakában. A főszezonnak számító hónapokban az egynapos utazások száma 9,7 százalékkal emelkedett, a többnapos utazásoké 5,7 százalékkal csökkent - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzéséből. A külföldiek 16 millió egynapos utazást tettek, ezek túlnyomó többsége magánjellegű, kis hányada üzleti út volt.
Vágólapra másolva!

Egynapos útra a legnagyobb arányban Romániából (26 százalék), Szlovákiából (20 százalék) és Ausztriából (15 százalék) jöttek, mindhárom országból növekedtek a beutazások az előző év azonos időszakához mérten.

A külföldiek 5,8 millió többnapos utazáson vettek részt Magyarországon 2019 harmadik negyedévében.

A többnapos utak túlnyomó többsége magánjellegű utazás volt, az üzleti és üzletelési utak aránya összesen 5,4 százalék.

Forrás: KSH

A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú utazások száma 4 százalékkal csökkent, főként az osztrák, a cseh, a román és a szlovák látogatások számának visszaesése miatt, amit a német látogatások jelentős emelkedése sem tudott ellensúlyozni. A rokon- és a barátlátogatások száma szintén mérséklődött (11 százalékkal), ami a Romániából érkezők elmaradásához köthető.

Külföldi látogatóink közel egyötöde jött Németországból, 8,9 százaléka Romániából, 7,2 százaléka Szlovákiából, 5,9 százaléka Ausztriából.

A több napra érkezők közül több mint 1 millióan látogattak ide Németországból. Számuk jelentősen, 13 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Utazási céljaik túlnyomó része (65 százalék) valamely szabadidős cél volt, további 13 százalékban munkavégzés, 9,6 százalékban pedig rokon- és barátlátogatás motiválta a látogatók hazánkba érkezését.

Forrás: KSH

Az ebben az időszakban a beutazók által hazánkban eltöltött időtartam összesen 9,3 százalékkal, 52 millió napra bővült, az egynapos utak száma 9,7, a többnaposoké 9,1 százalékkal nőtt.

Összességében a beutazók átlagos tartózkodási ideje 2,3 napról 2,4 napra emelkedett. A több napra érkezők átlagos tartózkodási ideje az előző év azonos időszakához mérten 5,3-ról 6,2 napra változott. A tartózkodási idő hosszabbodásával párhuzamosan folyó áron 15 százalékkal többet, 835 milliárd forintot költöttek a hozzánk látogató külföldiek.

Az Országház neogótikus épülete a Duna-parton Forrás: MTI/Jászai Csaba

2019 III. negyedévében a legtöbbet, 130 milliárd forintot a Németországból érkezők költötték el hazánkban. Ennek valamivel több mint kétötödét szállásra és étkezésre, egyötödét közel azonos arányban ajándékokra és egyéb kiadásokra fordították. A németek kiadásainak több mint 70 százaléka valamely szabadidős célú utazáshoz kapcsolódott. Jelentősek voltak még a kiadások az Ausztriából, az Egyesült Államokból, a Romániából, az Egyesült Királyságból, a Szlovákiából és az Ukrajnából érkezők esetében is.

Forrás: KSH

A külföldi látogatók fejenként és naponta átlagosan 16.100 forintot költöttek Magyarországon, 800 forinttal többet az egy évvel korábbinál.

A legmagasabb összegű átlagos kiadások a fogászati kezelésekhez, a körutazásokhoz és az üzleti utazásokhoz kapcsolódtak (74, 63, 33 ezer forint/fő/nap). A szabadidős célú utazásokon résztvevők kiadásai átlagosan 7,3 százalékkal, 19.600 forintra nőttek. Hasonlóan 2018 azonos időszakához, a látogatók kiadásaik 32 százalékát szállásra és vendéglátóipari-szolgáltatásokra, 18 százalékát közlekedésre és üzemanyag-vásárlásra költötték.