Egy másfél milliós fővárosban törhet ki a következő vízkrízis

2019.12.13. 20:18

Iszlámábádban és térségében is mind fenyegetőbbé válik a vízhiány. Pakisztán másfél millió lakosú fővárosában azonban korántsem olyan egyértelmű, hogy ennek valóban a kevés víz lenne az oka, és nem az ellátórendszer gyengeségei, vagy akár egészen más.

Mind nagyobb gondok jellemzik Iszlámábád lakosságának vízellátást, derül ki a Dawn egyik nagy lélegzetvételű anyagából. A pakisztáni médiavállalat egyik legújabb, vezető cikkében forrásai alapján ugyanakkor azt állítja, a fővárosban az ezért felelősök sáfárkodhatnának jobban is az értékes kinccsel, és nagyobb gondot fordíthatnának a vezetékrendszerek karbantartására is.

Pakisztánban különösen nagy kihívást jelent a tiszta ivóvízhez való hozzáférés. Állandó és nagyarányú különbség van e tekintetben a városi és a vidéki lakosság között. Míg a városi területek 48 százaléka lefedett vezetékes ivóvíz szolgáltatással, addig a vidéki térségekre nézve ez az arány 13 százalék.

Pakisztánban csak az emberek 36 százaléka jut hozzá tiszta ivóvízhez.

Egy idén lezárult, országos felmérés szerint a legszegényebb társadalmi csoportokban a legrosszabb az arány, van ahol csak az idetartozók 10 százalékának van vezetékes ivóvize. A jómódúbbak 39 százaléka, míg a leggazdagabbak 35 százaléka fér hozzá ilyen szolgáltatásokhoz.

Iszlámábád látképeForrás: AFP/Anadolu Agency/Muhammed Semih Ugurlu

 A főváros pedig különösen sajátos helyzetben van e téren, mivel - ahogy a polgármestere elmondta - Iszlámábád napi szükséglete 250 millió gallon víz körül mozog (1 gallon kb. 3,8 liter). Jelenleg viszont csak ennek a felét tudja az ezért felelős közműcég szolgáltatni, és a polgármester szerint egyelőre nem is rendelkeznek sem megfelelő tervekkel, sem pénzügyi forrásokkal ahhoz, hogy az igények kiszolgálását biztosító fejlesztéseket el tudják végezni.

Az iszlámábádi víz egy része egyébként két tározóból jön, ahhoz a környező, e célra létesített víznyerő kutakból emelik ki a mennyiség másik részét. A polgármester elmondása szerint a város a jövőben a Ghazi-Barotha víztározóból is kapna vizet, ám az óriási hidroenergetikai projekt befejezéséhez még évek kellenek, miközben költsége nő. A tervezéskor még csak 37 milliárd pakisztáni rúpiába kerülő tározó költsége 1995-re már 77 milliárdra nőtt, és az ára nem áll meg: a friss becslések szerint, 150 milliárd rúpiába, azaz több mint 500 milliárd forintba fog még kerülni a befejezés és az, hogy onnan Iszlámábád vizet kaphasson.

Gondok vannak a város szennyvízkezelésével is. Az egyik körzetben működ tisztótelep papíron 13 millió gallon szennyvíz tisztítására képes napontva. Mégis csak 4 miliió kerül ki onnan vissza az ellátórendszerbe. Ennek pedig az az oka, hogy amikor az eredetileg csak kisvárosi tervezésű Iszlámábád növekedése megindult és elkezdődtek az infrastrukturális fejlesztések, azok szép lassan utólérték a szennyvíz addigi útvonalát is. Így annak nagyja nem is jut el a tisztítókba.

Iszlámábád napi 100 millió gallon szennyvizet termel, de ennek nagy része feldolgozás nélkül távozik a rendszerből.

További gondokat okoz az elavult vezetékrendszer is. Egyes becslések szerint a víz akár 50 százaléka is odaveszhet emiatt. De nemcsak a veszteség óriási. A hibák miatt nyitottá váló rendszerekbe súlyos szennyezések, illetve olyan betegségek kórokozói is bekerülhetnek, mint a malária vagy a kolera.

IllusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/flyparade/Ion Barbu

Pakisztán célkitűzése az, hogy 2030-ra lakosságának 95 százaléka megfelelő mennyiségű, biztonságos ivóvízhez jusson, és számarányát tekintve, 72 százalékát biztonságos szennyvízelvezetéssel lássa el.

Kérdés persze, milyen feltételek mentén teljesülhetnek ezek a célkitűzések.

A beszámolók szerint Iszlámábádban az egyes városrészek között vízminőség tekintetében is óriási eltérések vannak. S miközben egyre nagyobb gond a víz megfelelő mennyiségének hiánya - a városi közműcégnél napi több tucat telefonhívást regisztrálnak -, a főváros utcáin egyre gyakrabban tűnnek fel vízszállító tartálykocsik. A lajtoskocsikból a lakosság központilag meghatározott, évszak szerint lebontott árakon vehet vizet (télen olcsóbb mint nyáron). Mégis, egyes források szerint, a tartálykocsiknál gyakran többet kell fizetni a vízért. Ennek oka pedig igen sajátos: a Dawn gyanúja szerint a városi közműcégnél a vízellátással foglalkozó részleg menedzsmentjében dolgoznak olyanok, akiknek személyes érdekük fűződik ahhoz, hogy a lakosok a vizet tartálykocsikból vegyék, mivel számos autónak ők a tulajdonosai.

Így könnyen lehet, hogy nem tesznek meg mindent a vízeállátási nehézségek orvoslásáért. Ezért - állítja a Dawn forrásai alapján - felvethető az állítás, miszerint az iszlámábádi vízhiány nem pusztán a vízkészletek elapadására, hanem a hálózat elégtelen karbantartására és bizonyos mértékű korrupcióra vezethető vissza.

KAPCSOLÓDÓ CIKK: