Akár 130 ezer forintos adókedvezmény is jöhet a nyugdíjbiztosítások után

2019.12.15. 10:03

A magyarok többsége már tudja, hogy idős korában nem hagyatkozhat majd csak az állami nyugdíjra, ezért célszerű félretennie az aktív éveiben. A nyugdíjcélú előtakarékossági megoldások közül az egyik legnépszerűbb a nyugdíjbiztosítás, amelynek legfontosabb jellemzőit az UNION Biztosító foglalja össze.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosításba befizetett összegek 20 százalékát, de legfeljebb évi 130 ezer forintot levonhatunk az szja-ként befizetett adónkból. Ez az adókedvezmény legfeljebb 130 ezer forint lehet évente, a felső plafon 650 ezer forint megtakarításával érhető el. Így ha valaki például 40 éves korától a nyugdíjba vonulásáig félreteszi ezt a pénzt, akkor már csak az állam által biztosított adókedvezménnyel is több millió forinthoz jut majd hozzá.

A kedvezményre bárki jogosult, akinek nyugdíjbiztosítása van, így akinek még nincs ilyen, az az utolsó munkanapon történő szerződéskötéssel és befizetéssel is eleget tehet az adókedvezmény feltételeinek. Aki pedig már rendelkezik nyugdíjbiztosítással, az az eddigi befizetéseit eseti befizetésekkel is kiegészítheti, hogy növelje az adókedvezményét.

Sokan azonban nem tudják kihasználni a 130 ezer forintos adójóváírást – akár még jelentős jövedelem mellett is –, ilyenek például a katás vállalkozók vagy a külföldön dolgozók, akik nem fizetnek jelentős szja-t. Ők is kihasználhatják azonban az évi 130 ezer forintos adókedvezményt, a nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (azaz a díjat fizető) személye eltérhet. Ha tehát valakinek nincs szja-köteles jövedelme, de valamelyik családtagjának van, akkor fizetheti helyette a családtag is a nyugdíjbiztosítást, így ki tudják használni az adójóváírást.

Ha például egy 40 éves férfi 25 éven át 25 ezer forintot tesz félre havonta (azaz összesen 7,5 millió forintot befizet egy nyugdíjbiztosításba), akkor 4 százalékos átlagos hozam mellett nyugdíjba vonulásakor 12,9 millió forintot kaphat kézhez.

A nyugdíjbiztosításba fektetett összegek után 20 százalék, de legfeljebb évi 130 ezer forint szja-kedvezmény vehető igénybeForrás: Shutterstock

Aki nyugdíjbiztosítást kötne, két típus közül választhat:

  • Az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítások egy törvényileg előre meghatározott hozamot garantálnak (a befektetett összeg megőrzésén túl), ez a hozam azonban nem túl magas, jelenleg 2 százalék körül van. Viszont, ha a különböző befektetésekkel a biztosító ennél több hozamot ér el, annak a 80-100 százaléka is az ügyfél markát üti.
  • A másik típus, azaz a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások azoknak jelenthetnek jó megoldást, akiknek hosszabb idejük, 15-20, vagy akár 30 évük is van még a nyugdíjba vonulásig. Ezek – szemben a klasszikus nyugdíjbiztosítással – nem garantálják a hozamot, viszont a jelenlegi, szinte nulla közeli banki kamatoknál sokkal magasabb hozamot is fizethetnek, persze ez csak magasabb kockázat vállalása mellett lehetséges.

Az egyes nyugdíjbiztosítások költségei természetesen eltérőek, viszont az egységes teljes költség mutató (TKM) alapján összehasonlíthatók a díjaik, amelyeket például a MABISZ oldalán is ellenőrizhetünk, mielőtt megkötjük a biztosítást.

A nyugdíjbiztosítások a nyugdíjcélú befektetésen túl egy súlyos betegség vagy baleset esetére szóló védelmet is kínálnak. Ebben az esetben, ha nagy baj történik, a biztosító fizeti helyettünk a megtakarítást, illetve akár még kártérítést is nyújt.

További információk ezen a linken.