Egy nagybank mostantól nem ad pénzt az Északi-sarkvidék megfúrására

2019.12.16. 20:33

Új fenntarthatósági irányelveket tett közzé az amerikai Goldman Sachs pénzintézet, melyek alapján a jövőben nem ad pénzt az északi sarkvidéken zajló olajfúrási munkálatokra, és szénkitermelési projekteket is csak igen korlátozottan támogat - írja a Guardian.

A bank az első olyan, a nagy amerikai pénzintézetek sorában, amely az olaj- és gázipar szereplői számára, "kitermelési tiltott zónákat" határoz meg. A vállalat egyúttal az is közölte, a továbbiakban nem fog a világ "bármilyen részén" szénkitermelési projektekbe fektetni.

A bank közleményében leszögezte, elfogadják azt a tudományos konszenzust, amely a klímakrízisről szól, ami alapján "ez most egyike a XXI. század legsürgetőbb fenntarthatósági kihívásainak." A bankház közölte, a jövőben sokkal hatékonyabban kívánnak fellépni a klímaváltozás hatásainak menedzselése érdekében, például az időjárási szélsőségekhez köthető úgynevezett katasztrófa-kötvények megvásárlásával. A nagy járványokhoz, természeti csapásokhoz köthető katasztófa-kötvények hátteréről az Origo ebben a cikkében írt.

IllusztrációForrás: AFP/Anadolu Agency/Sergey Anisimov

Környezetvédelmi szervezetek üdvözölték a Goldman Sachs bejelentését, kiemelve, hogy a pénzintézet az első olyan amerikai bank, amely földrajzi értelemben "tiltott zónákat" határoz meg a fosszilis energiahordozók kitermelésében érdekelt vállalatoknak. Ugyanakkor hozzátették, más bankoknak is azonnal követniük kellene példát, például a JP Morgan Chase-nek, amely globális viszonylatban a szénhidrogénipar legnagyobb banki finanszírozója.

Ha más bankok is hasonló döntést hoznának, akkor a szénkitermelés finanszírozása "banktalanná" válna - véli az egyik szervezet vezetője.

A szén egyébként továbbra is az egyik legtöbb pénzügyi hátteret kapó energiahordozó a világon. Egy elemzés szerint a párizsi klímaegyezmény óta, a szénnel és más fosszilis hordozókkal foglalkozó vállalatok, összesen 700 milliárd dollárnyi forrást kaptak a legnagyobb befektetési bankoktól.

Ebből a legnagyobb finanszírozó a JP Morgan Chase volt, amely 75 milliárd dollárt adott többek között épp az északi sarkkört érintő olaj- és gázfeltáró munkálatokra 2016 óta.

Az ugyanakkor biztos, hogy a Goldman Sachs sem vonul ki teljesen az olajiparból, pusztán a közvetlen finanszírozásra mond nemet a jövőben. A bank például a múlt nyáron erőteljesen lobbizott azért, hogy szerephez jusson a Saudi Aramco tőzsdére lépésénél, amely a világ legnagyobb, állami tulajdonban álló környezetszennyező vállalata.