A következő években folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása az európai gazdaságokhoz - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutató sajtótájékoztatón. A fogyasztóiár-index 2020 januárjáig főként az üzemanyagárak bázishatásainak és az élelmiszerárak növekedésének következtében emelkedik, majd fokozatos mérséklődést követően az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentése.

Balatoni András, az MNB igazgatója a jegybank Inflációs jelentését bemutató sajtótájékoztatón jelezte: a magyar gazdaság hosszú távú bővülését segíti, hogy a hazai gazdaságban a beruházási ráta világviszonylatban is kiemelkedően magas, idén 29,1 százalékot ér el, e tekintetben az Európai Unióban csak Írország előzi meg.

Az Inflációs jelentés szerint az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévéig a jelenlegi 3,6 százalékos szint közelében alakul, majd csökken, bár az MNB prognózisa szerint a jövő év átlagában 3,6 százalékos lesz, majd 2021-re csökken 3,1 százalékra.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Az elmúlt negyedévben az eurozónában a recessziós félelmek enyhültek, így a magyarországi inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak.
A GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben emelkedik a következő években.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Az eurozónához történő felzárkózás továbbra is a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik. A jelentésben az idei GDP-növekedési várakozását 4,5 százalékról 4,9 százalékra, a jövő évit 3,3 százalékról 3,7 százalékra emelte az MNB, 2021-ben és 2022-ben egyformán 3,5 százalékos növekedést vár.
A versenyszférában folytatódik a dinamikus bérnövekedés, ami az idén várható 11,3 százalék után 2020-ban is kétszámjegyű maradhat. A fogyasztás bővülésének üteme az idén várható 4,9 százalékról jövőre 4,2 százalékra, a következő években 3-3,1 százalékra mérséklődik. A lakossági megtakarítási ráta tartósan magasan alakul, amit az új lakossági állampapír-konstrukció (MÁP+) is támogat.
A vállalatok beruházási tevékenysége a kedvező finanszírozási környezettel összhangban élénk marad.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az erős beruházási aktivitás rövid távon növeli az importot, hosszabb távon azonban az új termelési kapacitások kiépülése a hazai exportot és a potenciális kibocsátás emelkedését is támogatja. A beérkező adatok, valamint a legutóbbi előrejelzések alapján a külkereskedelmi partnereknél csökkentek a recessziós kockázatok, ugyanakkor a tartósan visszafogott külső konjunktúra fennmaradása várható. Ennek ellenére az export a következő években dinamikusan, 5 százalékot meghaladó mértékben bővülhet, amit már az új kapacitások termelésének beindulása is egyre inkább támogat.
A Monetáris Tanács az Inflációs jelentésben két forgatókönyvet emel ki. Az elhúzódó globális bizonytalanságok hatásai az alappályához képest alacsonyabb inflációs és visszafogottabb növekedési pályát hozhatnak. A magasabb bérnövekedéssel és dinamikus fogyasztásbővüléssel számoló alternatív pálya erőteljesebb gazdasági növekedéssel és az alappálya előrejelzésnél magasabb inflációval járhat. A kiemelt forgatókönyvek mellett a Monetáris Tanács további szcenárióként a versenyképességi reformok megvalósulását, valamint a nyersanyagárak (sertéshús, olaj) emelkedését valószínűsítő pályákat is tárgyalt.