Áttelepítenek egy egész várost a Kongói Demokratikus Köztársaságban a település alatt található kobaltlelőhely kitermelése érdekében - közölte a déli Lualaba tartomány kormányzója.

Richard Muyej bejelentése szerint Kasulo városának átköltöztetése mintegy 800 millió dollárba (240 milliárd forint) fog kerülni. 

A kormányzó ugyanakkor elismerte, hogy a lakosság ellenállására lehet számítani.

"Az, ami a föld alatt van, nem csupán egyeseké, hanem az államé" - hangoztatta. Ha az állam az átköltöztetést nemzeti érdekként fogja fel - mondta -, a lakosokat áttelepítheti és kárpótolhatja."

Hozzátette: Kasulóban több mint tízezer háztartás van, egyenként mintegy tíz fővel.

Becslések szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban található a világ kobaltkészleteinek több mint 65 százaléka. Az egyik, különösen gazdag lelőhely Kasulo területén van.

Muyej szerint a helyben kitermelhető kobalt értéke csaknem 100 milliárd dollár lehet. 

A tisztségviselő megjegyezte, hogy a nyersanyag piaci ára ráadásul bizonyosan növekedni fog.

Egy tonna kobalt ára jelenleg csaknem 30 ezer dollár.

Kobaltdarab egy telephelyen, a kongói Lubumbashiban - ennek a városnak a közelében működnek az ország legnagyobb kobaltbányáiForrás: AFP/Samir Tounsi

Az átmenetifémek családjába tartozó kobaltot mindenek előtt elektromos hajtású autók akkumulátoraiban és számítástechnikai eszközökben, így okostelefonokban is használják, de a megújuló energiaforrások kiaknázásához is szükség van a szürkés-ezüstös átmenetifémre. 
A kasulói bányával az országnak tíz évre biztosított lesz a 10 milliárd dolláros éves költségvetése"  - tette hozzá Muyej, akinek derűlátó becsléseit azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valóságtól elrugaszkodottnak nevezte. 

A Synergie nevű helyi szervezet szerint 600 családot már áttelepítettek, háztartásonként pedig 1500-10.000 dollár kártérítést kaptak. 

A kongói kobaltkitermelést éles bírálatok érték a gyermekmunka és a nehéz munkakörülmények miatt. A kobaltbányászat kapcsán időről időre híradások érkeznek arról, hogy bizonyos helyeken rendezetlenül, vagy épp törvénytelenül, a munkabiztonsági szabályok figyelmen kívül hagyásával zajlanak a munkálatok. Nemzetközi jogvédő szervezetek több alkalommal figyelmeztettek arra, hogy a kobaltbányákban zajló munkákhoz a jelek szerint kizsákmányolás, kényszermunka, sőt, súlyos balesetek, illetve halálesetek köthetők.

Egy nemzetközi jogvédő szervezet múlt vasárnap indított pert az Egyesült Államokban több technológiai óriáscég, így az Apple, a Microsoft, a Tesla, a Dell és az Alphabet - a Google anyavállalata - ellen, amiért a szervezet szerint gyermekmunkából húznak hasznot az afrikai ország kobaltbányáiban. A per megindításának részleteiről az Origo ebben a cikkében számolt be.