Befektetési trendek Magyarországon: az Ipar 4.0-tól a szuperállampapírig

2020.01.10. 19:02

A 2018-ban tapasztalt kisebb megtorpanást követően a 2019-es év stabil emelkedést hozott mind a hazai, mind az amerikai és nyugat-európai tőkepiacokon. A hazai befektetési célpontokat elemezve a BÉT Akadémia legutóbbi rendezvényeinek előadói egyebek között megállapították, hogy Magyarországon a számbeli előremozduláson túl a befektetők lehetőségeinek bővülése jellemezte az elmúlt időszakot, aminek eredményeképpen elmondható: minden korábbinál több opció áll ma a rendelkezésükre - heti befektetési ötletek.

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) tapasztalható folyamatokat tekintve az évet három szakaszra lehet osztani: az első harmadban növekedés volt megfigyelhető, ezt az év középső részében enyhe csökkenés követte, hogy aztán év végére ismét felfelé íveljenek a mutatók.

Tavaly összességében 16 százalékos árfolyamemelkedést könyvelhetett el a tőzsde a 2018-as évhez képest.

A Regus - Bank Center - Citibank Torony épülete a főváros V. kerületében, a Szabadság téren: a Budapesti Értéktőzsde, az OTP Bank és több más pénzintézet központjaForrás: MTI/Róka László

Ennek fő oka a befektetői bizalom növekedése, amely annak ellenére volt jelen, hogy számos nemzetközi kockázat befolyásolta a hangulatot: az USA és Kína között dúló kereskedelmi háborútól kezdve a brexit várható következményein át, egészen a német gazdaság lassulásáig. A mérleg másik serpenyője viszont, amelyen olyan tényezők álltak, mint a külföldi piacokat tápláló jó vállalati teljesítmények, az alacsony kötvénypiaci kamatok és az európai viszonylatban is kiemelkedő magyar növekedési szint, erősebbnek bizonyult.

Blue chip vagy kkv?

A hazai piac stabilitásához a BUX index mindenkori formája nagyban hozzájárul. Bár az index némileg lemaradásban van a nemzetközi tőzsdék általános emelkedéséhez képest, így is képes megbízhatóan előnyös számokat, kedvező hozamokat biztosítani a befektetők számára.

A BUX motorja a blue chipek teljesítménye: mind a négy kibocsátó esetében stabil fundamentumok figyelhetők meg, az árfolyamokat pozitívan befolyásoló vállalati sztorikkal.

Érdemes figyelemmel követni a kisebb papírok, akár a középvállalatok számára kialakított BÉT Xtend piac kibocsátóinak árfolyamait is, hiszen a kkv-szektor gazdaságban betöltött szerepe a piacgazdaság kialakulása óta egyre hangsúlyosabb. A GDP 70-75 százaléka jelenleg ezeknek a vállalatoknak köszönhető, valamint az ország foglalkoztatásának feléért is felelősek. A szektor evolúciója folyamatos, amelyet a következő 5-10 évben a generációváltás jelensége várhatóan még tovább stimulál; emellett a szektor növekedési potenciálja is jelentős: országszerte 3-5 ezer olyan középvállalat működik, amely tőkebevonás segítségével sikeres növekedési sztorit lenne képes megvalósítani.

Több ezer olyan középvállalat működik Magyarországon, amelyek tőkebevonással sikeressé válhatnakForrás: Science Photo Library/CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Caia Image / Science Photo Libra

Esetükben szintén az erős fundamentumokat érdemes keresni: a célárfolyam dinamikus növekedése, a kedvező piaci körülmények és a sikeres nemzetközi terjeszkedés jelentik azokat a zöld lámpákat, amelyek alapján megéri e kibocsátók felé fordulni. Amiatt is érdemes megfontolni a kisebb kapitalizációval rendelkező, ám fejlődő középvállalatok papírjaiba való fektetést, mivel a nagyvállalatokhoz képest gyorsabb, dinamikusabb növekedési ívüknek köszönhetően egy esetleges piaci visszaesés általában kevésbé érinti őket. Különösen az aktuális, fokozott érdeklődésre számot tartó szektorokban tevékenykedő vállalatok tehetnek szert erős befektetői bázisra.

A következő évek befektetői aktivitását négy trend határozhatja meg:

  • a generációk közti vagyonátrendeződés és öröklődés;
  • az olyan Ipar 4.0 megoldások, mint a big data, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, az önvezető járművek és az IoT (internet of things);
  • az 5G által vezérelt telekommunikációs evolúció;
  • valamint a zöld energia, a smart city, azaz okos város projektek és az elektromos autók fémjelezte környezetvédelmi folyamatok térnyerése.

Szuperállampapír vagy részvény?

A lakossági befektetők számára új lehetőséget ad portfóliójuk diverzifikációjának elősegítésére a 2019-ben bevezetett Magyar Állampapír Plusz.

Már nyomtatott formában is hozzáférhető a szuperállampapír: Varga Mihály pénzügyminiszter mutatja az általa megvásárolt nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt a belvárosi 5-ös számú postánForrás: MTI/Balogh Zoltán

A szuperállampapírként emlegetett MÁP Plusz előre meghatározott hozamot, egyben kockázatmentességet ajánl, automatikusan újra befekteti a kamatot és annak visszaváltási feltételei is rendkívül előnyösek. Ugyan a kötvény bevezetése alapvető, meghatározó befolyással bír a befektetési döntésekre, a szakértők szerint a következő évek legjobb megtakarítási lehetőségét a részvényekbe való, kockázattal járó befektetés jelenti – ehhez pedig szükséges megtalálni azokat a szektorokat, eszközöket, amelyek révén jó hozamokat lehet elérni. A kamatkörnyezet és az infláció alakulásának is érdemes figyelmet szentelni: előnybe kerülhet az a befektető, aki a piaci körülmények változását lekövetve fekteti devizába megtakarításainak egy részét, vagy befektetési termékének árfolyamkockázatát.

Nem mindegy, hogy milyen értékpapírszámlát választunkFotó: Mudra László - Origo

Sok múlhat a megfelelő értékpapírszámlán

A befektetők közötti különbséget sok esetben nem az összeállított befektetési portfólió, hanem az azoknak keretet adó értékpapírszámlák jellemzői jelentik. Ezen a területen is folyamatos a fejlődés, a legelterjedtebbnek számító NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla) és TBSZ (tartós befektetési számla) számlák egyre kedvezőbb feltételek mellett biztosítanak hozamot a befektetők számára: a kamat- és árfolyamnyereségadó mindkettő esetében elkerülhető. A NYESZ esetében ehhez még vételi díjmentesség és a személyi jövedelemadó visszaigénylésének lehetősége is társul, a TBSZ pedig az osztalékadó alóli mentességgel és a NYESZ-hez képest egyszerűbben teljesíthető számlanyitási feltételekkel kecsegtet.

A Budapesti Értéktőzsde nagy hangsúlyt fektet a befektetési döntések támogatására: a 2017 végén indított elemzés-árjegyzés program keretében négy befektetési szolgáltató immár 14 részvényt elemez rendszeres időközönként. Ezzel amellett, hogy informálják a befektetőket, az elemzett kibocsátók számára is hozzáadott értéket nyújtanak.

Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK