Ezek a legfontosabb idei adóváltozások

2020.01.02. 07:00

2020-ban - két részletben - sok fontos változás jön, hiszen csökken a kiva, megszűnik az eva, járulékmentesek lesznek a nyugdíjak mellett szerzett munkajövedelmek, növekszik a családi járulékkedvezmény, a négy vagy több gyereket nevelő anyák nem fizetnek személyi jövedelemadót. A nyáron érkezik az új társadalombiztosítási járulék és szigorodik az online számlázás is. Az Origo összeszedte a legfontosabb változásokat.

Minimálbér és garantált bérminimum 2020. január 1-től

2020. január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik, a növekedés mindkét esetben 8-8 százalékos a 2019-es évihez képest.

Nyugdíjasok járulékmentessége 2020. július 1-től

2020. július 1-től általános járulékmentesség illeti meg a saját jogú nyugdíjasokat, függetlenül a foglalkoztatás formájától, de a 15 százalékos személyi jövedelemadót - egyedül - továbbra is meg kell majd fizetniük. A járulékmentesség azt jelenti, hogy nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás keretében) munkát végzőkre is. A változással összhangban a megbízónak sem keletkezik majd ezzel kapcsolatos szociális hozzájárulási adókötelezettsége.

A családi járulékkedvezmény alapjának növekedése

Növekszik a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximális összege, ugyanis az összevont járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. A 2019-ben hatályos szabályok alapján 17 százalékos járulékkal szemben lehetett csak érvényesíteni a családi járulékkedvezményt, az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékkal szemben nem.

Négy vagy több gyereket nevelő anyák személyi jövedelemadó (szja) kedvezménye

Négy vagy több gyereket nevelő anyák esetében a munkaviszonyból vagy más hasonló, nem önálló tevékenységből származó jövedelem után a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetni (járulékokat azonban továbbra is kell). A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.

Sok fontos adóváltozás lép életbe 2020. január 1-től és 2020. július 1-tőlForrás: Shutterstock

Júliustól új, egységes társadalombiztosítási járulék jön

2020. július 1-től egykulcsos, 18,5 százalékos lesz az egységes, új társadalombiztosítási járulék mértéke, mely a nyugdíjjárulékot, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot vonja majd össze. A nyugdíjjárulék ugyanakkor továbbra is külön nevesítésre kerül majd, mert egyes ellátások (például gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, álláskeresési támogatás) után a jövőben is csak nyugdíjjárulék lesz fizetendő.

A változásokkal összhangban egy járulékalap minimumot is bevezetnek, azaz a társadalombiztosítási járulékot minden hónapban legalább a minimálbér 30 százaléka után kellene megfizetni, még akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges havi jövedelme ezt az összeghatárt nem éri el.

A társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum után kell majd megfizetni az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék jelenlegi 150 százalékos alapja helyett. A szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség minimuma viszont nem változik, azt továbbra is a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka után kell majd fizetni.

A megbízási jogviszonyban dolgozók, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a beolvadó munkaerő-piaci járulék mértékével, 17 százalékról 18,5 százalékra nő. Cserébe 2020. július 1-je után ezek a személyek is jogosultak lesznek az álláskeresési ellátásokra.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020-ban

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 500 forintról (napi 250 forint) 7 710 forintra (napi 257 forint) nő 2020. január 1-jétől. Az adóhatóság 8 napon belül értesíti a magánszemélyt, ha biztosítási jogviszonyának vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik. Ha ez meghaladja a három havi összeget, akkor a magánszemély TAJ kártyája érvénytelenné válik és ezáltal a tb támogatott egészségügyi szolgáltatásokat térítésmentesen nem veheti igénybe mindaddig, amíg a tartozást meg nem téríti.

Társasági adó: eltörölték az adóelőleg-feltöltési kötelezettséget

A jövőre vonatkozó változás, de már 2019 decemberére is eltörölték az éves adóelőleg-feltöltési kötelezettséget a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója esetében.

Csökken a kiva, megszűnik az eva

2020. január 1-től csökken a kisvállalati adó (kiva), illetve adóelőleg mértéke, 13 százalékról 12 százalékra, amelynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Ugyancsak 2020. január 1-től megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva).

Szociális hozzájárulási adó (szocho) évközi csökkenése

2019. július 1-jétől már 2 százalékkal, 17,5 százalékra csökkent a szocho, de a gazdasági folyamatok tükrében a kormány várakozási szerint 2020-ban újabb, további 2 százalékos évközi csökkenés jöhet.

Áfával kapcsolatos változások

A teljesítési időpont tekintetében 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely szolgáltatást a korábbi 18 helyett 5 százalékos általános forgalmi adó terheli. Ezzel párhuzamosan az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett 2020. január 1-jétől a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is bekerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatások körébe. A 4 százalékos hozzájárulás alapja változatlanul a szálláshely szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke.

Több áfaszabály is változik az Európai Unión belüli termékértékesítéssel összefüggésben. Ezek közül fontos kiemelni, hogy a termékexport adómentességéhez szükséges annak igazolása, hogy a termék elhagyta az unió területét. A jövőben a kiviteli vámhivatal is igazolhatja a kiléptetést, nem csak a kiléptető hatóság.

2020. január 1-től különleges adóvisszatérítés keretében kérheti vissza az adóalany azt az adót, ami neki fel nem róható okból, más módon nem térül meg (például partner megszűnése miatt). Ezzel összefüggő változás az is, hogy a jövőben utólagos adóalap-korrekciós lehetőség nyílik behajthatatlan követelés jogcímén. A behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésével összefüggésben a NAV biztosítani fogja a nagy összegű adóhiányosok listájának lekérdezését az elévülési időre visszamenőleg.

Online számlázással kapcsolatos fontos változások

Az áfával kapcsolatos változások közé sorolható, hogy 2020. július 1-étől már nem csak a 100 ezer forintos áfatartalmat elérő, hanem minden egyes, belföldi adóalany közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV felé, még az áfamentes vagy fordított adóval kiállított számlákról is. Egy év múlva, 2021. január 1-től kibővítik ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget minden olyan ügyletre is, amelynek teljesítési helye Magyarország, tehát a termékexportra és a közösségen belüli termék értékesítésre is. 2021-től a magánszemélyek részére kiállított számlákat is jelenteni kell majd.

Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódva, az 500 ezer forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számlatömbös számlákra vonatkozó adatszolgáltatás határideje öt napról négy napra csökken. Ha a teljesítés előtt előleget fizetnek, akkor a végszámlát illetően az előleggel csökkentett összegről kell adatot szolgáltatni.

Az online adatszolgáltatással kapcsolatban fontos változás lesz, hogy 2020. július 1-jétől az adó összegétől függetlenül kötelező lesz a vevő adószámát is feltüntetni a számlákon, hogy az adóhatóság el tudja készíteni az áfa bevallási tervezeteket a vállalkozók számára.

Számlaadási kötelezettséggel kapcsolatos változások

2020. július 1-jét követően az eddigi 15 napos számla-kiállításra nyitva álló határidő 8 napra csökken a teljesítéstől számítva. A változás nem érinti a közösségen belüli termékértékesítésről, vagy a külföldön teljesülő fordított adózás alá eső szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, ezekre a határidő továbbra is a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja marad.

Ugyancsak 2020. július 1-jétől egyes tárgyi adómentesség alá eső szolgáltatásnyújtásokról, termékértékesítésekről kötelező számlát adni (már nem lesz elegendő másfajta számviteli bizonylat). A számlaadási kötelezettség érinti a humán egészségügyi szolgáltatásokat, a fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végzők szolgáltatásait, az együttműködő közösség által a tagjai részére, a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatásokat, továbbá a beépített és beépítetlen ingatlanok értékesítését. Az egyéb oktatás körébe tartozó adómentes szolgáltatásokról is számlát kell majd kiállítani.

Helyi iparűzési adóbevallás a NAV-nál is

Az adófeltöltési kötelezettség csak a helyi iparűzési adónál maradt meg, amennyiben nettó 100 millió forintot elért a bevétel a megelőző adóévben.

A 2020. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) keresztül is benyújtható a helyi iparűzési adóbevallás.

Fontos változás, hogy az online számlázás július 1-től minden egyes számlára kiterjed majd, még az áfamentes számlákra isForrás: Shutterstock

Tovább bővül a pénzügyi tranzakciós illetékmentessége

2020. január 1-től illetékmentessé válik a 20 ezer forint alatti postai csekkes befizetés, e felett pedig az illeték 3 ezrelékes mértéke 6 ezer forintban lett maximalizálva. Ezentúl mentességet kapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlák terhére történő fizetési műveletek, csakúgy, mint a magánszemélyek befizetései a kincstári állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számlára akár bankszámláról, akár postai csekkel.

Könnyítettek a csoportos adózás szabályain

Az új adóváltozások hatására a jövőben már akkor is létrehozható csoport, amennyiben a két adóalany eltérő devizanemben vezeti a könyveit. Az új vállalkozások már adóév közben is csoportos társasági adóalannyá válhatnak. 2019. augusztus 23. óta már csak azt a tagot érinti a csoporttagság megszűnése, amelyik nem, vagy nem teljes körűen teljesíti a csoportos adózási feltételeket.

Könnyítések a fejlesztési adókedvezményekben is

A fejlesztési adókedvezményhez már nem tartozik létszám és bérköltség növelésére szóló kötelezettségvállalás, elég lesz a létszám megtartási kötelezettség is. A változás azonban csak a 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkozik.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény értékhatára fokozatosan csökken a következő években. 2020. január 1-jei hatálybalépéssel kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kedvezménylimit, majd 2021. január 1-től 200 és 300 millió forintra, 2022. január 1-től pedig 50 és 100 millió forintra.

Őstermelők éves adómegállapítási időszaka

A mezőgazdasági őstermelők számára jelentősebb módosítás az éves adómegállapítási időszak bevezetése a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség esetében a mezőgazdaságra jellemző szezonalitás miatt. Az adóelőleg fizetésre kötelezett őstermelőknek negyedévente adóelőleget kell fizetniük, a befizetett adóelőlegekkel az éves személyi jövedelemadó bevallásukban kell elszámolniuk. Az adóelőleg megállapítására nem kötelezett őstermelőknek az éves személyi jövedelemadó bevallásukban kell számot adniuk az őket terhelő szociális hozzájárulási adóról. A szabályokat már a 2019-es adóév vonatkozásában is alkalmazni kell.

Termőföld átruházása

Adómentesnek minősül a jövőben a termőföldek átruházása keretében az az eset, amikor az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület átruházása tulajdonostárs részére történik.

A 2020. évi adóváltozások még részletesebben olvashatók a könyveléssel foglalkozó BPO Kft. és az adótanácsadással foglalkozó OrienTax Zrt. cégek weboldalain, amelyek egyben e cikk forrásául is szolgáltak.