Valamelyest csökkent a szén iránti globális kereslet 2019-ben, ám a következő évtized közepéig nem várható további mérséklődés a Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint, írja a Magyar Nemzet. A szervezet az ázsiai piacok erőteljes növekedését nevezte meg okként.

A szénalapú áramtermelés tavaly soha nem látott mértékben, több mint 250 terawattórával, 2,5 százalékkal csökkent világszerte, lényegében az Egyesült Államokban és Európában végbement folyamatok miatt. Ám a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint még korai volna messzemenő következtetést levonni ez alapján, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy hosszan tartó trendet indított a 2019-es év.

Noha a villamos energia iránti igény növekedésének kiszolgálásában jelentős szerepet játszanak majd a megújuló források a következő öt évben, ezalatt csak elhanyagolható mértékben csökkenhet a szén jelentősége.

Évente kevesebb, mint egy százalékkal mérséklődhet az előrejelzés szerint a szénalapon előállított áram mennyisége, egyúttal a teljes villamosenergia-előállításban a részaránya a 2018-as 38 százalékról csak 35 százalékig húzódhat vissza 2024-re (számolva az igény, illetve az előállítás mennyiségének bővülésével).

Tehát a szén még sokáig a legnagyobb energiaforrás marad világszerte – vonták le a következtetést az energiaügynökség elemzői. A világtrendet pedig lényegében Kína alakítja majd, ahol a világ összes szénkitermelésének és -felhasználásának felét regisztrálják.

Teherautók egy szénbányábanForrás: Shutterstock

"Alig több mint húsz százalékról nyolcvanra ugrott a távol-keleti régió szénalapú áramtermelése 1990 és 2019 között" – mondta Szadamori Keiszuke, az IEA energiapiaci és -biztonsági igazgatója. "Vagyis a szén jövője szorosan kapcsolódik az ázsiai tőkéhez" - tette hozzá a szakértő.

De Indonézia, Vietnam és India gazdasági növekedése is erősen függ a széntől, igaz, utóbbiban az elmúlt 45 év alatt tavaly először mérséklődött kissé a szénfelhasználás. Főként azért, mert ott szokatlanul kevéssé bővült az áram iránti igény, miközben kiugróan magas volt a vízerőművek teljesítménye. Ám nem egyértelmű, hogy ez megismétlődhet.

Pakisztánban pedig, noha az ország hagyományosan az olajra és a földgázra támaszkodik az áramtermelésben, 2017 óta öt gigawatt szenes kapacitás állt üzembe, és további öt várható a következő néhány évben. Hasonló a helyzet az alapvetően földgáz alapon áramot előállító Bangladesben is, ahol tíz gigawatt szenes kapacitás érkezik a rendszerbe pár esztendőn belül.

Évtizedek óta nem látott mértékben csökkent viszont tavaly a szénalapú áramtermelés az USA-ban és Európában. A nap- és a szélenergia térhódítása, valamint az alacsony földgázárak a nagyjából stagnáló áramkereslet mellett olyan környezetet jelentenek, amelyben folytatódhat a szénerőművek nyugdíjazása.

Az előbbi okok várhatóan fennállnak egészen 2024-ig, ám a szén kivezetésének lendülete kissé enyhülhet. Hacsak – fűzték hozzá a Coal 2019 című kiadvány szerzői – nem nehezedik plusz nyomás a széniparra a klímaváltozás mérséklése érdekében hozott politikai döntések képében. Ez, valamint a megújulók és a földgáz térhódítása jelenti az iparág kihívásait az új évtized első felében.