Izgalmas változásokat hozott a vásárlási szokásokban 2019

2020.01.05. 14:03

Percről percre is változhatnak a vásárlási szokások, elég egy váratlan történés, lehet akár az időjárás, egy új műszaki "csoda" megjelenése, vagy éppen egy jókora akció, és sokan máris indulnak az üzletbe. Az eddig rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a magyar vásárlók tavaly is szinte "falták" a mobiltelefont, a Black Friday mindent a feje tetejére állított a kiskereskedelemben Magyarországon, egyre többet költöttünk lakberendezésre és ruházkodásra is, miközben a turkálóknak leáldozóban van - ezek a főbb megállapításai a Blokkk.com által a vásárlási szokások változásairól készített összefoglalónak.

2019 utolsó két hónapja ugyan még hiányzik a statisztikából, de így is kirajzolódnak, hogy milyen fontosabb változások mentek végbe tavaly a vásárlói attitűdöt tekintve - ezek közül gyűjtött össze egy csokorra valót a Blokkk.com.

Mindent visz a mobiltelefon

160 milliárdnál is többet költöttünk mobilra 2019-ben, az elmúlt három esztendőben megkétszereződött ez az összeg, és ez a leggyorsabban növekvő szegmens a kiskereskedelemben. Ma már valamelyest túl is lépi a nagyértékű elektromos háztartási gépek (például hűtők, mosógépek) piacát. Ennek egyik oka, hogy a digitalizáció révén a mobil egyre több mindent tud, világszerte akadoznak is a hagyományos tech termékek eladásai.

A Black Friday a feje tetejére állította a webet

A Black Friday (Fekete Péntek) eredeti célja, hogy november vége táján felhívja a figyelmet a decemberi ajándékvásárlás időszakára, egy egynapos jókora reklámakcióval. De sok országban ez másként alakult. Az egyébként az év minden napján valamit mindenképpen reklámozó webáruházak 2019 novemberében is megrendezték a maguk szokásos akciós napját, sőt, napjait.

Szinte minden napra jutott egy Fekete Péntek-akció, és például a legnagyobb műszaki áruházak három hétvégén is versenyeztek egymással akciós árukínálatukkal.

IllusztrációForrás: MTI/EPA/Martin Divisek

A vásárló persze "belehúzott", csak engedmény legyen, így a novemberi webköltekezés már nagyobb volt a decemberinél. A jelenlegi várakozások szerint ez a mutató novemberben 90 milliárd forint felett, a decemberi pedig alatta lesz. A nemrégiben pontosított hivatalos statisztikai adatok szerint így volt ez már 2018-ban is.

Az ok?

A 30 százalék feletti ütemben bővülő webpiacon nagyon kell helyezkedni. Aki kereskedőként nem lép időben és a többiekkel együtt, az lemarad.

Persze a webáruházakat nem árt a helyükön kezelni: 700 milliárd forint felett van ugyan az éves forgalmuk, de a részesedésük még csak 6 százalék a teljes kiskereskedelemből.

Fotó: Symantec

Az iparcikkek körében pedig 20 százalék körüli, vagyis a hagyományos üzleteké magasabb. Legalábbis ma még.

A lakás a második legfontosabb a vásárlók számára

Az már megszokott, hogy élelmiszerekre költöttük tavaly is a legtöbbet, az éves mérleg bő 3100 milliárd forintot mutathat majd (az italféleségeket, kávét nem számolva). De ha minden lakással kapcsolatos vásárlást egy kosárba teszünk (építőanyag, barkácstermékek, bútor, lakásfelszerelés), akkor abból az derül ki, hogy a kiskereskedelem második legnagyobb szelete az otthonunkhoz kötődik, nagyjából az élelmiszer-kiadások értékének a fele fölötti értékkel.

Az öltözködésben adunk magunkra

Italféleségekre (az alkohollal együtt és anélkül is), továbbá kávéra is bőven költöttünk, az éves összesítésben ezek a kiadások megközelíthetik majd a 850 milliárd forintot.

Forrás: Shutterstock

Ugyanakkor a vásárlók jó részének az sem mindegy, milyen ruhában mulat a különböző alkalmakkor - legutóbb például szilveszterkor -, így a ruházati költések is tetemes mennyiséget tesznek ki a kiskereskedelem egészéből. A ruhafélékre, cipőre 950 milliárd forintot adhattunk ki tavaly. 

Testápolási cikkekre, kozmetikumokra is sokat költünk (ebben a szappan, fogkrém, rúzs, púder is benne van), 400 milliárd forint feletti az éves mutató.

Leáldozóban a használt cikkeket áruló boltoknak

A Blokkk.com összefoglalója végezetül arra a megállapításra jut, hogy a jelek szerint a vásárlók vastagabb pénztárcája, a fast fashion és a kínai üzletek összességében megálljt parancsoltak a használt cikkek piacának. 2019-ben is nagyjából 35 milliárd forintot költöttek a hazai vásárlók használt holmikra, például a turkálókban; ugyanúgy, mint az előző években (ebben persze az apróhirdetések alapján, a kéz alatt eladott, megunt holmik nincsenek benne, hiszen ez egy másik, de szinte felmérhetetlen piac).