Önvezető szupervonatok járnak már a kínai nagy falig - képekkel

(200105) -- BEIJING, Jan. 5, 2020 (Xinhua) -- A "Fuxing" high-speed train runs on the Beijing-Tianjin interurban railway in Beijing, capital of China, Jan. 25, 2019. (Xinhua/Xing Guangli)

Önvezető szuperexpresszek járnak majd Pekingből Zhangjiakou városába, a kínai nagy fal alatt elhaladva - írja az Asia Times. Kína ezzel is készül a 2022-es téli olimpiai játékokra. Az új golyóvonatokkal üzemelő vasutat, Kína legfejlettebb gyorsvasúti hálózatává nyilvánították a sikeres tesztek után.

Sikeresen zajlottak a tesztek Peking és Zhangjiakou városa között, a 174 kilométeres expresszvasúti, fővonali összeköttetésen,

ahol a vonatok sebességét óránkénti 350 kilométerre növelték.

Ezzel a korábbi 3 órás menetidő 45 percre rövidül a két állomás között. Zhangjiakou városa nemcsak fontos síközpontoknak ad otthont, hanem egyúttal Peking és Belső-Mongólia területei közötti fontos kereskedelmi csomópont.

A vonatok Peking északi pályaudvaráról indulnak, egy több kilométeres alagútban, mielőtt elérnék Badaling térségét, a helyet, amely a kínai nagy fal leglátogatottabb szakaszának számít, és szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. A kínaiak azt ígérik, hogy a szupervonatokkal megvalósított összeköttetés számos látogató dolgát könnyíti meg, akik majd a 2022-es téli olimpiai játékokra érkeznek, ideértve az újságírókat is.

A vonal kiépítése a vasúttársaság álíltása szerint komoly mérnöki teljesítményt jelentett, mivel az alagutakat szeizmikusan aktív területen alakították ki.

Az összeköttetés különlegességét az is adja, hogy eredetileg Peking és Zhangjiakou városa között létesült Kína első vasútja, mégpedig a Csing-dinasztia idején, 1909-ben, belföldi forrásokból és kínai tervezéssel. A vonal akkor négy alagutat és több mint 100 hidat kapott.

Nézze meg a kínai szupervonatokról készített galériánkat friss felvételekkel! Kattintson a képre!

Azóta persze a technológia nagyot változott, és most, több mint száz évvel később, már alig egy óra is elegendő annak a távolságnak a megtételéhez, amihez korábban közel fél nap kellett. Ráadásul az utasok kényelmesen, 5G-technológiára felkészített wi-fi-s kocsikban utazhatnak majd, amelyekben elektronikus eszközeiket már vezeték nélkül tölthetik.

A jelentések szerint a kocsikat úgy alakították ki, hogy az utasok a téli sportokhoz szükséges felszereléseiket külön tárolhatják, és az utazás alatt élőben követhetik az olimpia eseményeit a kocsikba épített kijelzőkön.

Kína legfejlettebbként jellemzett vasúti összeköttetése a fővonalon kívül több más csatlakozási lehetőséget kap, elsősorban Belső-Mongólia autonóm régiójába.

Az önvezető vonatokkal elért sebességrekord azért is figyelemre méltó, mert az ehhez szükséges technológiát Kína igen rövid idő alatt kezdte alkalmazni.

Kínában már mintegy 35 ezer kilométer hosszú a nagysebességű vasúthálózat

Kínában a nagysebességű vasúthálózat hossza mintegy 35 ezer kilométer, ami csaknem 70 százaléka a világhálózatnak. A kínai államvasutak adatai szerint tavaly a nagysebességű vonalak hossza 5 ezer kilométerrel nőtt, idén várhatóan további 2 ezer kilométerrel bővül. A teljes kínai vasúthálózat hossza 139 ezer kilométer volt a múlt év végén, amit az idén 4 ezer kilométerrel növelnek. A kínai vasutaknak tavaly 3 milliárd 570 millió utasa volt; 7,7 százalékkal több a 2018. évinél. Tervek szerint az utasszám idén 3 milliárd 850 millióra emelkedik.

Az első nagysebességű vasúti összeköttetés Peking és Tiencsin között létesült, alig másfél évtizede, 2005-ben. Peking célja az, hogy az egyre gyorsabb vonatok az ország legfontosabb belföldi közlekedési eszközeivé váljanak. Ezek fejlesztése évek óta a belföldi beruházások egyik legnagyobb szeletét jelenti.