Gigantikus beruházásként, megépülhet a második Boszporusz

2020.01.08. 06:28

Hatalmas beruházás megvalósítását tervezi Törökország: a világ egyik legismertebb metropoliszában, az Európa és Ázsia földrajzi találkozásánál fekvő Isztambulban új, mesterséges tengeri csatornát létesítene a hajóforgalomnak a Fekete- és a Márvány-tenger között. Egy ilyen projekt volumenében, költségeiben csak a Panama- vagy a Szuezi-csatorna jelentőségéhez mérhető.

Óriási munkálatok árán, mintegy 45 kilométer hosszú, a legnagyobb teherhajók számára is átjárható csatorna épülhet Isztambulban, a város európai oldalának nyugati térségében. A tervezett beruházás elsődleges mozgatórugója - számol be arról a Deutsche Welle - az, hogy tehermentesítsék a már jó ideje rettenetesen túlterhelt Boszporuszt. A tengerszoros ugyanis majd megfullad a hajóforgalomtól, hiszen azon a teherhajók éppúgy áthaladnak, mint a város közlekedésében részt vevő óriási kompok.

Látkép a Boszporusz-hídrólForrás: Oláh Róbert

A boszporuszi átjáró hivatalosan is a világ legforgalmasabb tengeri útvonalai közé tartozik, aminek kapacitása nem növelhető tovább, és ha nem sikerül enyhíteni forgalmán, az könnyen visszájára sülhet el.

A tengerhajózásban ugyanis a késések rendkívül sokba kerülnek, arról nem is beszélve, hogy kiszámíthatatlanságot visznek a világkereskedelem (nyersanyagok, áruk áramlása) kifinomult, kényes egyensúlyi rendszerébe.

Az új átjáró a tervek szerint évi 50 ezer hajó áthaladását biztosítaná, időben és távolságban is jelentősen rövidítve a Márvány-tengerre (vagy onnan a Fekete-tengerre) való kihajózást, a Dardanellák, majd az Égei-tenger elérését.

A napi 140-160 hajó 2011-ben - amikor a projektről először érkeztek hírek - megegyezett a Boszporusz napi forgalmával. Egyes források szerint abban három alagutat is létesítenének az autók számára a felszín alatt, megkönnyítve az áthaladást a csatorna partjai között azok számára.

Az akkori tervek szerint a csatorna 2019 és 2023 között készült volna el. A befejezési dátumnak szimbolikus jelentősége van, hiszen az az év lesz a modern Törökország megalapításának 100., a Kemal Atatürk nevével fémjelzett, az I. világháború után újjászervezett és újjáépített, szinte másodjára megalapított állam fennállásának fontos évfordulója.

Úgy tűnik egyébként, hogy minden amellett szól, hogy megépüljön az átjáró. Már az 1990-es években is számos súlyos közlekedési baleset történt a Boszporuszban az útvonal túlterheltsége miatt: hajók ütköztek össze, tengerészek vesztették életüket, vagy épp szennyező olajszármazékok ömlöttek a vízbe. A szoros forgalma és nehézségei aláhúzzák azt, hogy az új, a forgalmat lefelező átjáró megépítésére szükség van. 

Ahogy a Deutsche Welle megjegyzi, a projekt Recep Tayyip Erdogan török elnök személyes szívügyének tekinthető, akinek feltett szándéka - 2011 idején harmadik kormánya élén állt miniszterelnökként -, hogy megvalósítja a Boszporusszal párhuzamos Iszamtabul-átjárót, szinte mesterségesen kettévágva azzal a 16 milliós nagyvárost.

A csatorna tervezett nyomvonalaForrás: Financial Times / Origo

Erdogan elnöknek nem ez lenne az első nagyberuházása, amely regnálása alatt valósul meg. Emlékezetes, hogy nemrégiben adták át az új nagy repteret (pontosabban első ütemét), amely megkapta az Atatürk nevet a korábban ekként hívott légikikötőtől, és amely ha eléri teljes kapacitását, akkor a világ legnagyobb repülőtere, a térség legfontosabb légiközlekedési csomópontja lesz - a tervezett csatorna egyébként nem messze haladna el attól.

A projekt tervezése meg is kezdődött 2011-ben, majd évekre leállt - írja a Növekedés.hu. A közelmúltban azonban a kormány újra napirendre tűzte. Erdogan bejelentette, hogy hamarosan pályázatot írnak ki a csatorna megépítésére. A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Minisztérium vizsgálatot folytatott a projekt környezetvédelmi megvalósíthatósága ügyében, és „kedvező" eredményre jutott. A kivitelezésben azonban nehézséget jelenthet, hogy Isztambul jelenlegi polgármestere elutasítja a megaberuházást, osztva a szakértők és a tudósok álláspontját annak magas építési költségeiről és a számottevő környezetvédelmi aggodalmakról.

Látkép a Boszporusz-szorosrólForrás: RIA Novosti/Anton Denisov

A projektnek jelentős hatása lehet a térség természeti viszonyaira, állítja az Isztambuli Egyetem környezetvédelmi szakértője, Doganay Tolunay. A csatorna tönkre fogja tenni a város fontos vízforrásait, mert ott húzódik majd, ahol ma ezek találhatóak. Káros hatást gyakorol a térség egész környezeti rendszerére. „A várostól északra található védett erdős vidékek, patakok és legelők fontosak a környezet egésze számára, és több száz növény-és állatfaj otthonát biztosítják" figyelmeztet a kutató.

E rendszer súlyos megzavarása gazdasági következményekkel járhat.

„A Fekete-tenger halászainak és a térségben dolgozó farmereknek el kell hagyniuk megélhetésük forrását". A külföldi források szerint ez többszázezer embert érintethet. A kormányzat ugyanakkor azzal érvel - írta a Financial Times -, hogy a Boszporuszon évente jelenleg áthaladó 140 millió liter olaj viszont - veszélyes anyagként - 2 millió embert fenyeget közvetlenül, elegendő csak az ahhoz kapcsolódó potenciális balesetekre, folyásokra, berobbanásokra gondolni.

Ezen aggodalmakhoz társulnak az óriási építési költségek.

A beruházás kapcsán a hivatalos számítások 11,5 milliárd euróról (mintegy 3 800 milliárd forintról) szólnak.

Szakértők azonban sokkal magasabbra becsülik az új csatorna költségeit.

Szakemberek dolgoznak a Boszporusz alatt épülő alagúton, a Marmaray-n, melyet 2013-ban adtak át a forgalomnakForrás: AFP

A terv bírálói arra is felhívják a figyelmet, hogy a csatorna káros hatással lehet azokra a földtani törésvonalakra, amelyek Isztambul alatt húzódnak, és így növelhetik a földrengések kockázatát.

A Katasztrófa és Vészhelyzet Kezelő Ügynökség ezt azonban vitatja: azt állítja, nincs összefüggés a csatornaépítés és a földrengéskockázat között.

A kormányzat pedig szilárdnak látszik a grandiózus vállalkozás megvalósítását illetően. A török elnök éveken át „saját álmának" nevezte a projektet, és semmi jele annak, hogy megingatnák a hitetlenkedő vélemények. A török nagypolitika meghatározó személyiségei kommunikálják azt, hogy az Isztambul Csatorna egy nemzeti program, és jelentősége jóval túlmutat Isztambul önkormányzatán.

"Szeretik vagy sem, az Isztambul Csatorna már épül. Nem fogjuk megengedni, hogy olyan emberek, akik nem látnak a jövőbe, nincsenek céljaik, nem szeretik országunkat és nem hisznek annak sikerében, eltántorítsanak bennünket" - fogalmazott nemrég Erdogan elnök.