A CNBC-nek nyilatkozó energiapiaci elemzők véleménye szerint
a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) sorsa egyre bizonytalanabbá válik, ugyanis mind nagyobb széthúzás figyelhető meg a 14 tagállam között.
Az OPEC és az azon kívüli legnagyobb olajtermelők (Oroszországgal az élen), vagyis az OPEC+ tavaly decemberi bécsi értekezletén minden eddiginél komolyabb véleménykülönbségek voltak megfigyelhetők.
A Szaúd-Arábia által vezetett szervezet hosszas huzavona után végül abban állapodott meg, hogy
az olajárak csökkenése, illetve stabilizálása érdekében további napi 500 ezer hordóval fogja vissza a termelését március végéig.
Vagyis az idén január elsejei határnappal érvénybe lépett napi 1,2 millió hordós csökkentést további jókora mennyiséggel emelik meg.
Az északi-tengeri Brent olajfajta ára az idei év elején az amerikai-iráni konfliktus kirobbanásának hatására hordónként 70 dollár fölé ugrott. Ezzel megfejelte a 2019-ben végbement 23 százalékos drágulást.
De visszatérve az OPEC+ bécsi ülésére: az S&P Global Platts tekintélyes OPEC és Közel-Kelet szakértője, Herman Wang az esemény tapasztalatait összegezve a CNBC riporterének azt nyilatkozta, hogy
egy széthúzó szervezetet látott, aminek kapcsán felmerül benne a kérdés, hogy nem a vég kezdetéről van-e szó?
Több olyan tényezőt is felsorolt, amelyek szerinte aggodalomra adnak okot. Ilyen például Ecuador távozása a szervezetből, de nem jelent túlzottan sok jót az sem, hogy az angolai küldöttség elhagyta az értekezletet, Irak pedig folyamatosan megsérti a számára megállapított olajkitermelési kvótát. Emellett a szövetség vezetőjének számító Szaúd-Arábia, valamint a szervezeten kívüli országokat összefogó Oroszország viszonya egyre feszültebb.
Ezek a tényezők egyértelműen fenyegetést jelentenek az OPEC egységére, és szerintem kétséges, hogy hosszabb távon kitartanak-e egymás mellett?
– tette fel a kérdést Wang.
Az Irak, Irán, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela által 1960-ban Bagdadban megalapított OPEC tagjai között az elmúlt 60 évben több ország is megfordult (voltak új belépők, míg mások elhagyták a szervezetet).
Az olajkartell jelenleg 14 – öt közel-keleti, hét afrikai és két dél-amerikai - olajtermelő országot tömörít.
Ahogy említettük, legutóbb, idén január elsejével a legkisebb olajkitermelő tagország, Ecuador hagyta el a szervezetet. Pontosan egy évvel korábban pedig Katar függesztette fel a tagságát. Hosszú ideje egyébként Szaúd-Arábia számít a szövetség vezető erejének, amely az OPEC termelésének nagyjából egyharmadát adja.
A szervezet nevét még az 1973-as olajválság kapcsán ismerhette meg az egész világ.
Arra adott válaszként ugyanis, hogy a nyugati országok Izraelt támogatták az októberi arab-izraeli háborúban, továbbá, hogy a dollár gyengülése elértéktelenítette bevételeiket, az OPEC egyik napról a másikra a négyszeresére emelte az olajárat. Ezzel recesszióba taszította a világgazdaságot, és az alapvető energiahordozó drágulása miatt megindult az akkori szocialista országok eladósodása, ami fontos tényezője volt későbbi bukásuknak.
A világ olajpiacán az árak az elmúlt években (de akár csak az elmúlt napokban is) elég hektikusan mozogtak. Egy jelentős csökkenést követően a tavalyi évben sokat emelkedett a fekete arany ára.
A jelentős ármozgások hátterében javarészt a túlkínálat áll,
ami elsősorban az amerikai olajpala- és palagáz-kitermelés felfutása miatt következett be. Ez az utóbbi években nyomást gyakorolt az árakra, és azokon keresztül az olajtermelő országok exportbevételeire.
Az OPEC tagjai jó ideje azzal a gonddal küszködnek, hogy csak olajkivitelük csökkentésével - azaz bevételeik egy részéről lemondva - tudják megfékezni az árak esését.
David Fyfe, az Argus Media vezető munkatársa csatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy egyre erősebb törésvonalakat látni az OPEC-en belül.
Ráadásul ez egy olyan időszakban következik be, ami az elkövetkező két-három évet tekintve jelentős kihívások elé állíthatja az olajkartellt.
Az OPEC esetleges széthullását firtató kérdésre már valamivel óvatosabb választ adva, úgy fogalmazott, hogy „természetesen semmit sem lehet kizárni". Mindenesetre a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tekinti, hogy – ha esetleg kevesebb tagállam részvételével is, de - valamilyen formában mindenképpen megmarad az OPEC, véglegesen nem fog megszűnni. Mindenesetre izgalmas időszak előtt állunk, mert a szakember szerint az idei első negyedév sok nyitott kérdésre választ adhat a szervezet jövőjével kapcsolatban.