Szulejmáni halála jobban drágította az aranyat, mint Kuvait lerohanása

2020.01.08. 14:35

Hétéves csúcsra ugrott az arany ára, miután amerikai dróntámadásban végeztek Kászim Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz parancsnokával Bagdad térségében. A nemzetközi piacok hamar beárazták az incidenst, ami azt jelenti, hogy az általában menedékeszköznek tekintett arany ára gyors felfutásnak indult. Nem először látni ilyet, mutatja be az Economist.

Január 6-án, három nappal Kászim Szulejmáni halála után, az 1600 dolláros árat ostromolta az arany unciánkénti ára, és több jel mutat arra, hogy az emelkedésnek még nincs vége. A hétéves csúcs egy jól kirajzolható mintázatba illeszkedik: konfliktusok esetén a nemesfém iránti kereslet megemelkedik, mert sok más, hirtelen bizonytalanná váló eszköz mellett, a befektetői arany jelentheti a pénzek egyik legstabilabb mentsvárát.

Persze az arany árának változását sem lehet mindig kiszámítani, az viszont jól látható, hogy jelentős, és hamar lezajló felfutások következnek be egy hirtelen kialakuló, elmélyüléssel fenyegető konfliktus esetén.

Ahogy az alábbi grafikonon látható, így történt ez Kuvait lrak általi lerohanásakor, az 1979-es teheráni túszdráma után, és a 2001-es, az Egyesült Államokat közvetlenül, a területén ért terrortámadások esetén:

Megugrik az arany ára a krízisek hatásáraForrás: The Economist / Origo

Ahogy az látható, Szulejmáni halálát követően kevesebb mint 1 hét is elegendő volt az arany árának 3 százalék körüli drágulásához (két kereskedési nap alatt 2,85 százalék), mely jelenleg nagyjából 1600 dollár körül áll. Ennél is jobban megugrott az ár az iráni túszdráma idején, és bár értékben alacsonyan (500 dollár alatt) állt, de a drágulás mértéke a 2001. szeptember 11-én történt terrortámadások után volt a legnagyobb.

Ugyanakkor, a mostani bagdadi incidens jobban megdobta a nemesfém piaci árát, mint amikor 1990-ben Irak lerohanta Kuvaitot.

IllusztrációForrás: 123rf

A teljes képhez hozzá tartozik, hogy az arany ára jóideje emelkedő pályán van, 2018 november óta 25 százalékos volt a drágulás. A tábornok likvidálása egy hamar lezajló, gyors árnövekedést indukál, de a mögöttes, tendenciaszerű okok inkább az alacsony kötvényhozamok és az általános világgazdasági lassulás. Ez az elemzések szerint töréneti tendenciát jelent, és a reálkamatok esetleges emelkedésével, az arany vonzereje is csökkenhet.

Az iráni tábornok ellen végrehajtott akció persze nem csak az arany, hanem a kőolaj árát is pillanatok alatt megemelte, a Brent 5 százalékos erősödéssel, 70 dollár körüli hordónkénti árra drágult, amire tavaly május óta nem volt példa.