Közzétette friss előrejelzését a világgazdaság idei és következő néhány évi folyamatairól a 189 országot tömörítő szervezet. Ebben, ha nem is túlságosan pesszimista, de komor hangulatú prognózist adnak a következő évekre.
Eszerint a globális gazdasági növekedés 2,5 százalékot érhet el idén, ami éppen csak egy kicsivel több a 2019-re mért, 2,4 százaléknál.
A 2019-es globális teljesítmény egyébként a leggyengébb volt a 2008-as nagy válság után, és egyértelmű lassulást mutat a 2017-es és a 2018-as év 3 százalék fölötti mértéke után.
A szervezet 2021-re a korábbiakban közölttől eltérőren, csak 2,6 százalékos növekedést vár, ami 2022-ben is csak szerény bővülést, 2,7 százalékot mutathat majd.
A Világbank elemzői úgy látják, a nagy gazdaságok lassulását nem lesznek képesek teljesen kompenzálni a feltörekvő országok gazdaságai. Például az USA növekedését 2020-ban csak 1,8 százalékra várják, szemben a 2019-es 2,3 százalékkal, ami 2021-ben és 2022-ben 1,7 százalékra mérséklődhet.
Kína pedig, a világ második legnagyobb gazdasága, szintén a lassulás jeleit mutatja. Idén 5,9 százalék lehet a gyarapodás mértéke, jövőre 5,8, míg 2022-ben még kisebb, 5,7 százalék. Ez az 1990-es évek óta a legalacsonyabb növekedési periódust jelenti a kínai gazdaságban.
A leggyengébb teljesítményt a harmadik nagy világgazdasági régió, Európa fogja nyújtani. A szervezetnél idénre 1 százalék, 2021-re és 2022-re 1,3 százalékos bővülést várnak.
Összesítve, a fejlett gazdaságok idei növekedési átlagát a jelentés mindössze 1,4 százalékra számolja, szemben a tavalyi 1,8 százalékkal. Ez az első számú kockázat a világgazdaság egészére nézve.
Ezt a lassulást pedig a feltörekvő gazdaságok önmagukban nem tudják ellensúlyozni. Ezek növekedését ugyan az elemzők 4,1 százalékra várják, és a csoportba tartozó országokon belül is főleg a nagyobb és eleve erősebb országok - Argentina, Brazília, India - magára találásának lesz köszönhető.
A világgazdaságra gyakorolt másik negatív tényező az USA és a Kína közötti kereskedelmi feszültség, melyet a szervezet munkatársai akkor is kockázatként értékelnek, ha a felek végül megállapodnak a büntetővámok és terméktiltások formájában testet öltő háború befejezésében vagy az intenzitás mérséklésében (ezeket célzó részmegállapodás megkötése egyébként az év elejére várható a két gazdasági hatalom között). Beszédes ugyanakkor, hogy részben épp a kereskedelmi feszültségeknek köszönhetően, a Világbank számításai szerint, a globális kereskedelem növekedési üteme a 2018-as 4 százalékról 2019-re 1,4 százalékra zuhant, ami szintén a legalacsonyabb mérték a 2008-as pénzügyi válság óta.
A harmadik fő kockázati elem a Közel-Kelet térségében fennálló feszültség, illetve feszültségek.
Ezek könnyen olyan magasságokba lökhetik az olaj árát, ami akár a recessziót is kiválthatja a világgazdaságban.
A BBC idézi Franziska Ohnsorge-t, a Világbank közgazdászát, a jelentés egyik szerzőjét, aki szerint az azonosított problémák a magasabb olajárakkal együtt, hatásaikat a feltörekvő országokban éreztetve, komoly gondokhoz is vezethetnek. A Világbank jelentése még a január első napjaiban történt bagdadi dróntámadás előtt készült el.