A Patkány éve sem indul könnyen Kínában

2020.01.25. 06:57

Idén január 25-én kezdődik a kínai újév, azaz a holdújév, amely egyúttal a világ nagyjából minden negyedik emberének igen fontos ünnepi időszak. Kelet-Ázsia számos országában ünneplik az állatövi jegyek szerinti új év kezdetét, jelentősége pedig különösen Kínában nagy. A most induló Patkány éve azonban nehéz helyzetben találja Kínát, a világ második legnagyobb gazdaságát. A Disznó éve számos problémát hagyott maga után, miközben új nehézségekkel is meg kell küzdenie a hatalmas országnak.

Virágzó gazdaságokat, jólétet, a fegyveres erőszak csökkenését és a világban uralkodó feszültség mérséklődését ígéri a most kezdődő és 2021. február 11-ig tartó Patkány éve egy feng shui mester szerint. Igaz - teszi hozzá a mester - nem mindenkinek, és arra is számítani kell, hogy a mostani konfliktusok helyét más természetűek foglalhatják el. Lehet, hogy épp Kína lesz az, amely ország - illetve az ott élők - nem, vagy csak csekély mértékben részesülnek a Patkány évének áldásaiból? Milyen gazdasági nehézségekkel éri Kínát a holdújév?

A holdújév alkalmából feldíszített fa piros lámpásaihoz ugrik fel egy fiú PekingbenForrás: MTI/AP/Ng Han-Kuan

Lassuló gazdaságban kezdődik az év legnagyobb ünnepsége

Az bizonyos, hogy a Patkány éve nem indul könnyen Kína számára, ahogy tavaly, a Disznó évét is súlyos gondokkal kellett elkezdeniük az ott élőknek. Ahogy az Origo akkor arról beszámolt, az afrikai sertéspestis miatt a sertéstartó ágazat krízishelyzetben kezdte az új évet, hiszen az ország legfontosabb haszonállatait - amik a lakosság elsődleges fehérjeforrását jelentik - gyilkos kór fenyegette. S fenyegeti azóta is, mert hiába zárul le most a Disznó éve, az ágazatban pusztító sertéspestisnek azóta sem sikerült véget vetni. Rengeteg megbetegedett, illetve kényszerből milliószámra elpusztított állat, egekbe szökő húsárak és masszív infláció jelzi azt, hogy a helyzet megoldását legkorábban a Patkány éve hozhatja el a húsból lassan kifogyó és importra szoruló Kína számára.

Sertéshúst vásárol egy kínai nőForrás: AFP/Imaginechina/Yi Chang

A disznóválságot a kínai állampolgárok közvetlenül élik meg és tapasztalják, ha másképp nem, saját pénztárcájukon, amikor hónapról hónapra többet kell fizetniük az áruért az üzletekben. De nem ez az egyetlen makroszintű nehézség, amivel Pekingnek szembe kell néznie:

  • Csaknem harmincéves mélypontra lassult a kínai gazdaság növekedés tavaly, részben az amerikai-kínai kereskedelmi háború, valamint a kedvezőtlen befektetői hangulat miatt: a kínai statisztikai hivatal január közepén közzétett jelentése szerint Kína bruttó hazai terméke (GDP) 2019 egészét tekintve 6,1 százalékkal haladta meg az előző évit, ami a legvisszafogottabb növekedési ütem 1990 óta, és éppen csak alulról súrolja a kormány kitűzött célját és az elemzői várakozásokat.
  • A kínai kommunista párt hosszú távú célkitűzése az volt, hogy az ország egy évtized alatt 2020-ra megduplázza a bruttó hazai terméket és a jövedelmeket, ezáltal a "mérsékelten gazdag" nemzetek közé emelkedjen. E cél eléréséhez - elemzők szerint - idén is 6 százalék körüli gazdasági növekedésre lenne szükség, ami egyelőre kérdéses, hiába gyorsította fel a kormányzat a gazdaság hitelezését és vezetett be monetáris élénkítő intézkedéseket; ezekről itt írt az Origo.
  • Bár 2019-ben a jövedelmek növekedési üteme lépést tartott a gazdaság bővülésével, a munkaerőpiacot az egyre növekvő munkanélküliség jellemzi, amelyet mind az állam irányítói, mind a gazdasági élet prominensei aggasztónak tartanak. A munkanélküliség növekedése mögött a növekedés lassulása áll. Kína egyik emblematikus vállalatának, az Alibabának alapítója, Jack Ma, 2019 végén egy sanghaji konferencián így fogalmazott, utalva az üzleti hangulat megváltozására: "mindannyian tudjuk, hogy ez még csak a kezdet."
  • Kína látványos erősödése és a világ második legnagyobb gazdaságává bővülése súlyos árat, többek között hatalmas adósságállomány keletkezését követelte, és a másfél éve tartó vámháború az USA-val azt is megmutatta, Peking hiába vette fel a kesztyűt, nem tud felülkerekedni a stabil növekedési fázisban lévő óriásgazdaságon. A két ország között januárban megkötött, a viták lezárását célzó egyezség központi elemét Kína azon kötelezettségvállalása képezi, hogy a következő két évben 200 milliárd dollárral emeli amerikai importjának értékét, egyúttal arra is ráirányítja a figyelmet, Peking még nem bír el Washingtonnal, és gazdasága egészséges növekedéséhez, igazodnia kell a Donald Trump vezette amerikai kormányzat feltételeihez.
  • S ha mindez nem lenne elég, a Patkány évét és az ahhoz kapcsolódó ünnepségeket - melyek közül több nagy nyivános eseményt lefújtak az utolsó pillanatban - Kína egy halálos vírus fenyegetésének árnyékában kezdheti meg. A tüdőgyulladást okozó koronavírus eddig több mint 25 emberrel végzett, felborzolta a pénzpiacokon a kedélyeket, és a jelek szerint komoly hatást gyakorol a bel- és külföldi utazásokra, amelyek egyébként a holdújévi ünnepségek legfontosabb elemei Kínában. Az Origo az alábbi cikkben mutatta be a koronavírus eddig érzékelhető gazdasági hatásait, a devizákra gyakorolt hatásának elemzése pedig itt olvasható:

Százmilliók kelnek útra Ázsiában a holdújévre: tovább terjed a vírus

Egyre komolyabb veszélyt jelent a Kínából indult új koronavírus terjedése, mely idáig kilenc ember halálát okozta, és a friss hírek szerint megjelent az Egyesült Államokban is. Eközben Kína és Ázsia nagy része a január 25-én kezdődő holdújévre készül, melynek megünnepléséhez kapcsolódóan rengetegen kelnek útra, hogy meglátogassák családtagjaikat, közeli barátaikat.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a Patkány nem hozhatja el Kína számára azt, amit hozzá kapcsolódóan idénre várnak a kínaiak, és azt is látni, hogy még a legfelkészültebb makrogazdasági elemzők között sincs egyetértés a kínai gazdaság várható teljesítményét illetően. Aggasztó jeleket többen látnak, de több minden mutat abba az irányba is, hogy korai lenne a kifulladásról beszélni.

  • Pekingnek létfontosságú, hogy 2020-ban is legalább 6 százalékos gazdasági növekedést érjen el (Peking "6 százalék körüli" szóösszetéttelel fogalmazott eddig), és minden várakozás szerint, ezért semmilyen árat nem fog drágának találni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az adósság további növekedése is másodlagos szempont lehet amellett, hogy a gazdaság a kívánt ütemben nőjjön, mutatja be egy elemzés.
  • Ugyanakkor ebből nem következik az, hogy Peking figyelmen kívül hagyná az adósságspirál jelentette veszélyt. A Reuters december végén arról írt, hogy Hszi Csin-ping elnök, folytatva a 2018-ban megkezdett stratégiáját, komoly felkészültségű, pénzügyi kompetenciájú szakembereket helyez fontos gazdasági pozíciókba, illetve ilyen tanácsadókkal veszi körbe magát, akiktől azt várja, hogy segítsenek kezelni a gazdaságra leselkedő fenyegetéseket, különösen pedig az adósság kezelésére legyenek jó megoldásaik (illetve ezzel várhatóan a 2022-es, az országot irányító párt vezető tisztségviselőinek személyi frissítését, a politikai felügyeletet ellátó Politbüro személycseréit is előkészíti).
  • S végül, de nem utolsó sorban: a kínai média vagy az ahhoz köthető orgánumok, rendre arról közölnek adatot, hogy a Peking számára oly fontos szektorok 2019-ben is jól teljesítettek. A szolgáltatási szektor 6,9 százalékos bővülésével a GDP valamivel több mint felét adta, és szép eredményt ért el az ipar és a technologiai-innovációs szektor is. Az pedig, hogy Kína minőségi produktumokkal lépjen a világ színe elé - jegyzi meg a kínai statisztikai hivatal vezetője - a kínai gazdasági fejlesztések legfontosabb törekvése. Kína egyébként 2015-ben hirdette meg a "Made in China" politikáját, melynek értelmében 2025-re szeretnék elérni, hogy az ország a kor csúcstechnológiáiból önellátóvá váljon.

Korai lenne tehát Kína felett vészharangot kongatni - a holdújévi ünneplés pedig valószínűleg idén sem a megfontolt költekezésről szól majd, amit az utolsó jüanig előre megterveznek a január 24-ével tíz napos munkaszüneti időszakot kezdő állampolgárok, hanem hatalmas kiskereskedelmi forgalomról és rengeteg utazásról.

A holdújévet köszöntő díszítések Pekingben 2020. január 16-ánForrás: MTI/AP/Ng Han-Kuan

Ilyen lehet az idei holdújév-kezdet

Ahogy az Origo több alkalommal bemutatta, a holdújév beköszönte nemcsak a kontinens és azon belül Kína egyik legfontosabb kulturális, hanem egyben gazdasági eseménye is. Ilyenkor a családon belüli ajándékozás, a családtagok meglátogatása mind olyan körülmény, amely minden évben jelentős mozgást indukál a gazdaságban, köszönhetően az emberek rekordösszegű költéseinek a kereskedelemben. De hogyan alakulhat ez idén, a lassuló gazdasági növekedés és a halálos, egyelőre még terjedő koronavírus mellett?

Az ottani tradíciók számos megkötést, előírást tartalmaznak az ünnepléssel kapcsolatban, legyen szó akár tradicionális ételekről, díszítésről, szertartásos jellegű lakberendezési tárgyak beszerzéséről. A kiskereskedelem ilyenkor alaposan felkészül a termékekből, a vásárlókat pedig külön összeállításokkal segítik a kiegyensúlyozott. de a hagyományokat szem előtt tartó ünnepi családi költségvetés összeállításában, nem csak kínai szerzők.

Figyelemre méltó az is, hogy profitálnak ilyenkor a nagy nyugati márkák, azok között is a luxustermékeket gyártók a kínaiak vásárlási kedvéből. Mostanra teljesen megszokottá vált az, hogy a Gucci, Adidas és sok más cég, külön reklámkampánnyal készül a holdújév ünneplésére. A McKinsey szerint, Kína növekvő piacát jelenti a luxustermékeknek, 2018-ban 7 milliárd dollárt elérő forgalommal, melynek nem elhanyagolható része a holdújév kapcsán realizálódik, hiszen az emberek többsége ajándékot vesz családtagjainak, ilyenkor akár a drágább termékekből is.

Vietnam: vásárlók nézelődnek egy ajándékboltban a holdújév ünnepére készülve HanoibanForrás: MTI/EPA/Luong Thai Linh

Nem meglepő az sem, hogy a gyártók ilyenkor szezonális termékekkel rukkolnak elő, az éppen aktuális állatövi jegyhez igazítva azokat.

S hogy mennyi is az annyi?

Persze 2020-ról még nincsenek adatok, de az új év kezdetéhez kapcsolódó költések 2019-ben rekordösszegre, 149 milliárd dollárra, vagyis mintegy 44 ezer milliárd forintra rúgtak - idézi a kínai hivatalos adatokat az SMCP.

Ez hallatlan szám akkor is, ha maga a forgalom bővülésének mértéke kisebb volt, mint 2018-ban. Akkor a növekedés 10,2 százalék volt a megelőző évhez képest, 2019-ben csak 8,5 százalék.

De mi a helyzet a holdújév másik jellemzőjével, a százmilliókat érintő utazással?

Furcsa mód, ebben a kérdésben előzetesen nehéz tisztán látni.

Ahogy fent hivatkozott cikkében az Origo bemutatta, már most vannak érzékelhető jelei az utazási kedv lanyhulásának a koronavírus miatt (illetve a hatósági korlátozásoknak vagy határozott hangvételű ajánlásoknak), noha természetesen idén is arra lehet számítani, százmilliók fognak útra kelni Kínában belföldre családtagjaikhoz, illetve külföldre pihenési céllal.

A tüdőgyulladást okozó új koronavírus miatt védőmaszkot viselnek az utasok a sanghaji Hung Csiao vasútállomáson 2020. január 22-énForrás: MTI/EPA/Lu Hung-Csie

A várható utasszámról a becslések megoszlanak, egyes modellezések szerint összesen 3 milliárd utazást valósítanak meg az állampolgárok a szabadság ideje alatt. Más források arról írnak, hogy ez legalább 450 millió turisztikai célú utazást jelent összesen, bel- és külföldön, azaz ide nem sorolhatók a családlátogatások. Utóbbinál viszont legalább 300 millióan lesznek azok, akik a nagyvárosokból látogatnak országon belül máshova, elsősorban vidékre, köztük olyan munkavállalók, akiknek az évben csak most nyílik lehetőségük találkozni családjukkal.

Nem elhanyagolható azok száma, akik ebben az időszakban Kínába utaznak.

Rengeteg külföldi turista időzíti utazását a holdújévre, hogy saját szemével láthassa az ünneplés néhány eseményét, de sok külföldön dolgozó kínai is hazautazik családjához ebbe az időszakba. 

Egy bangkoki Buddha-szentélyForrás: AFP / Hemis.Fr
Érdekes eset Thaiföldé, ami az utóbbi években a kínai turisták első számú külföldi célországává vált, és újév kapcsán is sokan választják pihenésük helyszínéül. Bár a várakozások szerint idén jóval kevesebben utaznak oda - a repülőtéri szigorított beléptetések a thai légikikötőkben jelenleg is érvényben vannak -, a Bangkok Post meglehetősen derülátó cikket közölt arról, hogy a kínai turisták érdeklődése idén sem lanyhul, és - gazdasági lassulás ide vagy oda - idén is ők lesznek a globális turizmus növekedésének motorjai; így a thaiföldi turisztikai forgalom fő mozgatói is. Egy, a lap hivatkozta becslés szerint, január 24-e és 30-a között, a kínaiak összesen 450 millió belföldi és külföldi utazást fognak teljesíteni, sokan közülük Thaiföldre látogatnak majd. Az előzetes kínai kiutaztatási modellezéseket ismertetve a lap megjegyzi, hogy idén először lépheti át a holdújév kapcsán külföldre utazó kínaiak száma a 7 millió főt (tavaly 6,3 millió volt). Ugyanakkor idén a thai fogyasztói kiadások viszont várhatóan 12 éve nem látott mélységben maradnak majd az újév alkalmával: a thai vásárlók 57,6 milliárd bátot (1 bát kb. 10 forint), 1,3 százalékkal kevesebbet költenek majd, mint tavaly.

A tavalyi évben 514 milliárd jüan (több mint 20 ezer milliárd forint volt az ünnepekhez kapcsolódóan a kínai turisztikai szektor teljesítménye. Ez 8,2 százalékos növekedés 2018-hoz képest, ami valamivel gyengébb, mint a korábbi 12,1 százalék.

Azt természetesen csak később lehet majd látni, mekkora pénzek mozdultak meg a gazdaságban az idei holdújévhez kapcsolódóan, és ehhez kapcsolódóan történt-e, és ha igen, mekkora visszaesés a koronavírus miatt. Mindenesetre január közepén a kínai jegybank nyíltpiaci műveletek révén likviditást pumpált a pénzpiacokra, hogy megakadályozza a likviditáshiány kialakulását. A bankrendszert ugyanis egyfelől az adófizetési kötelezettségek terhelik meg január közepén, másfelől pedig hagyományosan növekszik a készpénz iránti igény is az év legnagyobb ünnepe közeledtével.