Rizskrízissel küzd Kambodzsa, ami sokkal nagyobb bajt jelezhet előre

2020.01.27. 06:25

Komoly gondokkal küzd a rizstermelés Kambodzsában, mely egyben a távol-keleti ország egyik legfontosabb gazdasági szegmense. A kiszáradás veszélye fenyegeti, mégpedig szó szerint és átvitt értelemben egyaránt, s ha beüt a baj, azt az egész ország pénzügyi rendszere megérezheti. Az Asia Times összeállítása alapján bemutatjuk a kambodzsai mezőgazdaságra leselkedő csapdahelyzetet.

A rizs Kambodzsa alapvető mezőgazdasági növénye. Az élelmiszerellátásban betöltött jelentőségén túl, drámai, és nem is túl régre visszanyúló történeti emlékek, és persze a még élők egyéni emlékezetei kötődnek ahhoz. Az 1970-es évek derekán, a vörös khmerek sajátos kommunista mozgalmának egyik legfőbb célkitűzése volt, hogy az országot önellátó, erős agráriummal bíró állammá fejlessze. A kegyetlen diktatúrát bevezető mozgalom egyik legismertebb intézkedése az volt, hogy az országban szinte mindenkit a rizsföldek művelésére vezényeltek, beleértve a csekély számú értelmiség tagjait és a jövő generációjáért felelő tanárokat is. Az eredmény ismert: a Pol Pot vezette rémuralomnak 1-3 millió áldozata volt, kivégzéseknek, járványoknak, éhezésnek köszönhetően. A gazdaság az agráriummal együtt omlott össze, és tette évtizedekre a világ egyik legelmaradottabb térségévé Kambodzsát.

Most egészen más természetű nehézségekkel kell szembenéznie az ország rizstermelésének, mely a továbbra is alapvetően vidékies agrárországnak számító Kambodzsa egyik húzóágazata. Ezek a problémák külön is fenyegetőek, összeállva azonban súlyos krízishez vezethetnek a mezőgazdaságban, és tágabban nézve, az ország egészében.

Kambodzsai rizsföldek látképeForrás: AFP/Hemis.fr/Ausloos Henry

Baj a rizsföldeken

Az egyik komoly gond a szélsőséges időjárás. Az agrárminisztérium már tavaly figyelmeztette a gazdálkodókat, hogy az akkori száraz évszakban (mely általában áprilisig tart), az időjárási körülmények miatt valószínűleg csökkeni fog a palántázható mennyiség. A földeket ugyanis mind gyakrabban és kiszámíthatatlanabbul érik áradások, váltakozva az aszályokkal, és ezek a kilengések nehezítik a mezőgazdasági munkavégzést, és a várható betakarítható mennyiséget is csökkentik.

Ez az egész mezőgazdaságot érzékenyen érinti, mert annak a rizstermelés adja legnagyobb hányadát. A teljes szektorban 3 millió dolgozik Kambodzsa 15 millió munkavállalójából, teljesítménye pedig a 2018-as adatok szerint, az ország GDP-jének ötöde. 

A másik rizságazati probléma viszont éppen a szállított mennyiséggel függ össze. A kambodzsai rizs legnagyobb exportpiaca ugyanis az EU, legalábbis eddig az volt. Az EU viszont a közelmúltban vámokat vetett ki az onnan érkező rizsre, ami miatt a 2018-ban szállított 300 ezer tonna rizs helyett 2019-ben már csak nagyjából 200 ezer tonna érkezett abból Európába. Az exportkiesést némileg ellensúlyozza Kína nagyvonalúsága, mely politikai értelemben amúgy is Kambodzsa legfőbb szövetségese. Így amikor tavaly év elején az EU-s tarifák hatályba léptek, Peking ígéretet tett arra, hogy Kína 2019-ben 400 ezer tonna rizst vásárol az előző évi 300 ezer tonna helyett.

Egy kambodzsai fuvaros motorján rizzsel töltött zsákokat szállít a főváros utcáinForrás: AFP/Tang Chhin Sothy

Csakhogy Kambodzsa ezt nem tudta teljesíteni: 2019-ben 248.100 tonna hántolt rizst küldtek Kínába az agrárminisztérium adatai szerint, ami jócskán elmaradt a Kína által befogadásra ígért mennyiségtől. Ez azt vetíti előre, hogy 2020-ban sem sikerül majd elérni a kvótamennyiséget (2018-ban csak 170 ezer tonna volt a Kínába irányuló rizsexport mennyisége).

Ráadásul, úgy tűnik, Kínába szállítani rizst jóval kevésbé éri meg, mint az EU-ba: a hivatalos adatok szerint, tavaly a szállítmányok értéke 501 millió dollárt (mintegy 150 milliárd forint) ért el, ami 4,3 százalékos csökkenés a korábbiakhoz képest. A termelők pedig arról panaszkodnak, hogy még a magasabb minőséget képviselő árujukért is jóval kevesebb pénzt kapnak, mint korábban. Most 1 kilogramm hosszúszemű rizs ára 700 riel (kb. 58 forint) körül mozog, ami fele a korábbi árnak.

Ezek a problémák azonban ennél jóval nagyobb gondokra is rámutatnak.

Kínálat egy kambodzsai piaconForrás: AFP/Photononstop/Eurasia Press

A bajt mindenki látja, a megoldást nem

Decemberben a száraz idő 45 ezer hektárnyi területen okozott károkat a rizsveteményekben. A kormány viszont csak az érintett gazdálkodók felének tudott pénzügyi támogatást nyújtani, ami megmutatta, hacsak nem történik valami, komoly gondba kerülhet az egész ágazat. A szárazság ugyanis a lehető legrosszabb időben jött, akkor, amikor a növényvédő szerek, műtrágya készítmények ára az egeket verdesi. A termelőknek pedig szivattyúkat és hasonló eszközöket is be kell szerezniük ahhoz, hogy az időnként meglepetésszerűen jelentkező áradások alkalmával elvezessék a fölösleges vizet. 

Kambodzsa nem kommunista ország. Ajánlásokat ugyan tehetünk, de a piaci mechanizmusokkal nem fér meg, hogy az állam szabja meg az árakat" - mondta egyik december végi felszólalásában Hun Sen kambodzsai miniszterelnök, arra utalva ezzel, hogy a kormány nem kíván szabott árakkal segíteni az árujukat mind olcsóbban átadni kényszerülő termelőkön.

Gazdálkodó permetez rizsföldjénForrás: AFP/Tang Chhin Sothy

Ez - teszik hozzá elemzők - nem azt jelenti, hogy a Phnom Penh-i kormány érzéketlen lenne az ágazat problémáira. Pusztán azt, hogy jelenleg úgy látják, ami állami pénz a gazdaság támogatására rendelkezésre áll, azt a sokkal profitábilisabb szektorok - például a textil- és ruhaipar - támogatására kell fordítani, a tarifák jelentette nehezített pálya miatt. 

Az adatok szerint Kambodzsának 3 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, amit egyes civil szervezetek szerint az agrárium támogatására kellene részben fordítania,  hiszen az ország arculatát döntően a mezőgazdaság határozza meg.

A kormány ugyanakkor ezt a pénzt az EU-s tarifák hatásainak kompenzálására akarja költeni, melyek bevezetésének az EU részéről Kambodzsa "demokratikus deficitjéhez" van köze, de azt is elsősorban akkor, ha az ország lekerül a vonatkozó EU-s "szégyenlistáról."

Rizsfőzés rituális célokra KambodzsábanForrás: AFP/Anadolu Agency/Lauren Crothers

Elképesztő módon belehúztak Kambodzsában a hitelfelvételbe

Van azonban még egy komoly gond, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ez pedig az ország túlpörgetett hitelezése a kvázi "kisvállalkozói szektorban." 

Kambodzsa egy dologban biztosan világelső: az arányokat figyelembe véve, itt nőtt a leggyorsabban a mikrofinanszírozási ágazat. 

2004-től 2014-ig a mikrohitelek átlagos értéke 200 dollárról 1000 dollárra (60 ezer forintról 300 ezer forintra) nőtt, intézetekre átlagolva.  A növekedés mértéke kétszer olyan gyors volt, mint a jövedelmek gyarapodásának mértéke. 

Egy másik jelentés szerint pedig 2,4 millió kambodzsai összesen már 8 milliárd dollárnyi mikrofinanszírozási adósságot halmozott fel, ami az ország GDP-jének nagyjából harmada. 

Ez a mikrofinanszírozásban részt vevő hitelek világszinten is legmagasabb átlagos szintjét jelenti.

S ugyan a nem fizető hitelek aránya jelenleg viszonylag alacsony - 2 százalék -, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hitelek egy része nem a termelés fejlesztésére, hanem fogyasztási cikkek vásárlására, illetve korábbi kölcsönök visszafizetésére kellett.

Siem Reap közelében kerékpárosok haladnak át egy rizsföldönForrás: AFP/Hemis.fr/Soularue

A Világbank közlése szerint Kambodzsában növekszik a leggyorsabban a hitelezési szektor az egész Távol-Keleten, és a különböző banki hitelek és kölcsönök mértéke 2019-ben, először, meghaladta Kambodzsa GDP-jének 100 százalékát (2018-ban 24,6 milliárd dollár volt). Az ország nemzeti bankja már tavaly tavasszal arra figyelmeztetett, hogy az elszabadult hitelezés "a gazdaság egészére nézve destabilizáló hatással járhat." 

A hírek szerint, ugyanakkor már látszanak a hitelezés megtorpanásának jelei, bár a megkérdezett bankok képviselői óvatosak voltak válaszaikkal, hiszen a természeti csapások mellett, úgy tűnik, a rizstermelő ágazat még mindig erősen alulfinanszírozott, a rengeteg fennálló hitel mellett is. A kambodzsai rizstermesztők szövetsége az állami hátterű fejlesztési banktól kiharcolt egy 200 millió dolláros kerettel futó vészhelyzeti hitelkeretet, elsősorban azért, hogy a termelők elegendő számú palántát tudjanak vásárolni a termelés fenntartásához. Úgy tűnik azonban, ebből sem jutott minden termelőnek.

Az ágazat nehézségeire az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének jelzése teszi fel a baljóslatú koronát. Tavalyi jelentésük szerint a kambodzsai rizsexport 44 százaléka úgy kerül ki az országból, hogy nem megfelelően dokumentált, vagy egyensen csempészáruként.  A feldolgozók ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy felvásárolják a teljes terményt a pénzügyi alulfinanszírozás okán, a termelők így illegális felvásárlókat keresnek - és találnak - árujuk vevőkhöz juttatásához.