Egyelőre minden marad a régiben - kommentálta a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő ülését Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint a fokozott befektetői figyelem ellenére a döntés összhangban van a piaci várakozásokkal. „Egyelőre finomhangolásra számítunk az MNB részéről, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forintlikviditás csökkentésével erősítheti a magyar devizát. Közben kivárás jellemezheti a monetáris politikát" - fogalmazott a szakember.
Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője pedig azt emelte ki, hogy idén nem vár szigorítást, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számít, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor.
A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál.
A további lépések szükségességét az inflációs kilátások "tartós" megváltozása alakítja, amit a testület fokozott figyelemmel kísér
- írta a tanács a kamatdöntő ülésről kiadott közleményében.
A testület nem változtatott sem az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón, a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,9 százalékon áll.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét - mutat rá a testület. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kockázatok szimmetrikusak.
Az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. Monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs előrejelzésekre.
Világgazdasági kitekintésében a testület megjegyzi:
a koronavírus megjelenése fokozta a bizonytalanságokat,
elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja.