Az anyák szja-mentességének kevésbé ismert részletei

2020.01.30. 12:02

A munkáltatótól kell kérvényezni a jogosultaknak az adókedvezményt. Az örökbefogadott, vagy a már elhunyt gyermek után is érvényesíthető az szja-mentesség.

Január elsejétől a kereső tevékenységből származó jövedelmük után nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük azoknak a nőknek, akiknek négy vagy több gyermekük van - foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a Napi.hu cikke. A családvédelmi akcióterv legfrissebb eleméről úgy becsülik, hogy az anyák szja-mentességével 2020-ban nagyjából 40 ezer nő élhet, együttesen 20 milliárd forint körüli összeg maradhat náluk.

Bár az szja-mentesség népszerű lehet, kevesen tudják, hogy ezt maguknak kell igényelniük, és hogy pontosan mikor élhetnek a kedvezménnyel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezért a honlapján közölt tájékoztatást a részletekről.

Januártól szja-mentességet élveznek a négy vagy több gyermeket nevelő nőkForrás: childexpressions.photography

Elsőként azt tisztázták, hogy jogosult az a nő lehet, aki négy vagy több gyermeket nevel. Ez vonatkozhat vér szerinti vagy örökbefogadott gyerekekre, ha jogosult a gyermekek után családi pótlékra, vagy arra már nem, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt.

Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt volna - magyarázza a NAV.

Megjelent a négygyerekes nők szja-mentességéről szóló törvénymódosítás

2020 januárjától azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket nevelnek vagy neveltek fel, életük végéig mentesülnek személyi jövedelemadójuk fizetése alól kereső tevékenységből származó jövedelmük után. Eszerint jövő januártól azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket nevelnek vagy neveltek fel, életük végéig mentesülnek személyi jövedelemadójuk fizetése alól kereső tevékenységből származó jövedelmük után.

A kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában a törvényben meghatározott jövedelmei után. Például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozó kivétje, vagy átalányban megállapított jövedelme, őstermelői jövedelem, megbízásból és felhasználási szerződésből származó jövedelem. De ehhez a munkáltató, kifizető részére adóelőleg-nyilatkozatot kell leadni.