2019 novemberében a bruttó átlagkereset 403.500 forint volt, 13,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése. 2019. január–novemberben a bruttó átlagkereset 364.300, a nettó átlagkereset 242.300 forint volt, mindkettő 11,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oldalán.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 403 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 415 000 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 268 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 900 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 13,9, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése.

forint pénz pénzügyek pénztárca bankkártya bankjegy papírpénz érme apró aprópénz pénz pénzügyek pénztárca bankkártya papírpénz érme apró aprópénzFotó: Origo

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint, a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad.

A bérdinamika trendjét elsősorban meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is fontos mutató, a rendszeres bérek kumulált növekedése 10,3 százalék volt éves időszakban

A képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz 2016 óta.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek még hátrányt kell ledolgozniuk, ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna, tette hozzá a szakértő.

A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként munkában állók száma 0,4 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 0,7 százalék volt, míg a közszférában 1,6 százalékkal csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest. A foglalkoztatás bővülésében immár egyértelműen látható a lassulás elsősorban globális okokból és egyelőre valószínűleg a jelenlegi szint körül tetőzik majd a hazai foglalkoztatottság, viszont az enyhe növekedést továbbra is a versenyszféra adja, míg az állami alkalmazottak száma csökken, ami pozitív hír az adófizetői bázis és a vállalkozások szempontjából, mondta az elemző.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér tavalyi emelése mellett a munkaerőhiányból adódó fizetésemelések miatt nőttek a bérek a múlt évben. Az infláció hatásával számolt nettó reálbéremelkedés a múlt év első tizenegy hónapjában 7,6 százalékkal emelkedett.

A szakember szerint a fizetések emelkedése segíti a belső fogyasztás bővülését, ugyanakkor kockázatai is vannak. Egyrészt felfelé húzza az inflációt, másrészt a béremelkedés mértékének megfelelően a termelékenységnek is javulnia kell, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság.