A világ városai egyre szorosabban kapcsolódnak az internethez, de jönnek az ötödik generációs mobilhálózatok és a városokat behálózó mesterséges intelligencia is. A kulcsszó az úgynevezett „dolgok internete", amely hatalmas lehetőségeket és komoly kockázatokat is rejt magában.

Alapvetően kezd átalakulni a városi élet a világban, ahogy az egyre gyorsabb mobilhálózatok megjelenésével az okosvárosok is fejlődnek. A világ nagy települései ugyanis egyre inkább ki tudják használni az úgynevezett dolgok internetét (Internet of Things – IoT), amely arra utal, hogy a minket körülvevő világ egyre nagyobb arányban kapcsolódik az internethez. 

Az IoT eszközök monitorozni tudják a szennyvízcsatorna-hálózatot, a levegőminőséget vagy a szemétszállítást – sok egyéb mellett.  Az okos közlekedési lámpák energiát takarítanak meg azzal, hogy elemzik a gyalogosforgalmat. A Gartner elemzése szerint 2019-ben összesen 14,2 milliárd eszköz kapcsolódott a dolgok internetéhez. Egy másik kutatócég, az IDC pedig úgy számol, hogy 2025-re ez a szám 41,6 milliárdra nőhet – írja a Financial Times.

Csak most jön a nagy felfutás

Noha az okosváros koncepciója már legalább egy évtizede bekerült a köztudatba, a valódi fejlődéshez szükséges technológiai feltételek csupán az elmúlt néhány évben kezdtek kialakulni. Manapság a mesterséges intelligenciát a városok elsősorban a közlekedés menedzselésére, illetve a hulladékkezelés fejlesztésére használják  – mondja Simon Dixon, a Deloitte elemzője. Kiemelte, a portugáliai Cascais az egyik olyan város a sok közül, ahol kukákba épített szenzorok segítik a települést abban, hogy sokkal hatékonyabban működjön a szemétszállítás – a szenzorok ugyanis pontosan jelzik a közterületi szemetesek kapacitását. A Deloitte szerint a rendszer lehetővé tette a város számára, hogy 20 százalékkal csökkentse a kukásautók számát.

Az USA-ban, az Indiana államban található South Band városa pedig a szennyvízkezelést tette sokkal hatékonyabbá, szintén szenzorokkal. Az Indiana University kutatása szerint az új rendszer lehetővé teszi, hogy minden évben 3,8 milliárd literrel kevesebb szennyvíz kerüljön a helyi folyóba.

Még csak most jön az okosvárosok valódi felemelkedéseForrás: Shutterstock

Ezek az adatok pedig az elemzők szerint egyre több várost fognak arra ösztönözni, hogy alkalmazzák a dolgok internetét, és egyre okosabbá tegyék a városaikat. A szakértők úgy számolnak, hogy a következő 5-10 évben a mesterséges intelligencia egyre több feladatot tud majd ellátni a városokban. 

Ráadásul egyre inkább arra is képes lesz a technológia, hogy „megjósoljon" bizonyos eseményeket.
Erre kiváló példa az amerikai Nashville városa, ahol a helyi tűzoltóság elkezdett alkalmazni egy olyan algoritmust, amely részletesen elemzi a múltbéli tűzeseteket. Ez azért fontos, mert ez alapján a tűzoltóság pontosabban látja, hogy statisztikailag hol a legvalószínűbb az új tűzesetek kialakulása, vagyis logisztikailag úgy tud alkalmazkodni, hogy a lehető legkisebb legyen a sürgősségi válaszidő.  Az ilyen rendszerek esetében az alapvető logika az, hogy a vészhelyzeteknél a válaszstratégia proaktív és ne reaktív legyen  – hangsúlyozta, Abhishek Dubey, a Vanderbilt University professzora.

Az Egyesült Királyságban Hackney és Bristol városai pedig mesterséges intelligenciával segítik a szociális ellátórendszerben dolgozók munkáját. A rendszer ugyanis képes részletes profilokat kialakítani a családokról (adósság, antiszociális viselkedés, iskolába járás stb.), melyek alapján sokkal célzottabban tudnak intézkedni a szervezetek.

Félelmek és kockázatok

Hosszabb távon pedig az IoT eszközök, összekapcsolódva a térfigyelő kamerákkal és a mesterséges intelligenciával, valamint az arcfelismerő rendszerekkel, képesek lesznek részletesen monitorozni és elemezni például a lakosok közterületi viselkedését. Az optimista forgatókönyv szerint ez rendkívüli mértékben javíthatja az életminőséget, de nem meglepő, hogy számos olyan polgárjogi szervezet van, amely arra figyelmeztetet, hogy egyre nehezebb lesz megfelelő egyensúlyt találni a helyiek szabadságjogai és a technológia használata között. 

Mások sokkal inkább a rendszer biztonságával kapcsolatban aggódnak. Itt egyfelől kockázatot jelentenek a külső támadások, de másfelől az emberi hanyagság is (például a gyenge jelszavak). Igen súlyos helyzetet eredményezhet például, ha egy gyenge jelszó miatt hekkerek vehetik át az irányítást egy város közlekedésilámpa-hálózata fölött. Erre válaszul egyébként a városok és a technológiai csoportok folyamatosan dolgoznak az IoT és az 5G mobilhálózatok biztonsági standardjain.

Az optimisták mellett sokan aggódnak a negatív hatások miatt isForrás: Shutterstock

Ezzel együtt a Gartner azzal számol, hogy 2023-ra a jelenleg futó okosvárosprojektek 30 százaléka le fog állni, ennek pedig három fő oka lesz. Az egyik, hogy a technológia nem fog tudni alkalmazkodni a növekvő kereslethez. A másik, hogy a lakosok túlságosan aggódnak majd az adatkezelések miatt. Végül pedig egyes projektekről kiderül, hogy nem annyira értékesek, mint korábban gondolták.

Noha az okosvárosprojektek sokszor nem jutnak el a megvalósulásig, a szakértők és a városvezetők jelentős része mégis erősen optimista. A kockázatok mellett ugyanis hatalmas előnyökkel is járnak a fejlesztések. A kulcsmondat pedig az, hogy az emberrel szemben a mesterséges intelligencia mindig éber, és soha nem fárad el.