Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem az volt a kérdés, beszakad-e a kínai tőzsde, ha a kinyit a piac a holdújévi ünnepi szezon után, hétfőn, hanem az, hogy mekkora lesz az esés mértéke. Világos volt ugyanis a koronavírussal kapcsolatos pánik megüti majd a világ legnagyobb gazdaságának részvényeit is.
Hétfőn a Shanghai Composite index 7,72 százalékot gyengült, és 2746,61 ponton zárt, míg a sencseni index 8,45 százalékos szakadt.
Ez azt jelenti, hogy az eladási hullám összesen 393 milliárd dollárnyi értéket söpört ki a kínai benchmark részvényindexből a hét kezdetén. Mindez azonban még nem is volt olyan rossz, ahhoz képest, hogy a kereskedési nap elején a mutatók 9 százalék körüli mínuszokat mutattak.
Mindez annak ellenére történt, hogy kínai jegybank már vasárnap igyekezett védőhálót biztosítani a piacok számára.
A People's Bank of China (PBOC) közölte, 1200 milliárd jüanos (kb. 173 milliárd dollár) likviditást pumpál a piacokra, úgynevezett fordított repo ügyleteken keresztül.
Noha ez 2004 óta a legnagyobb egynapos likviditásnövelés, a nettó segítség mégis csupán csak 150 milliárd jüanos, mivel a kereskedelmi bankoknak hétfőn 1050 milliárd jüanos fizetési kötelezettségeik voltak – idézi a CNBC a szingapúri DBS Group Research elemzőit. A szakértők szerint tehát elképzelhető, hogy a héten jegybanknak még további tőkét kell majd pumpálnia a piacra.
Ezzel párhuzamosan Ázsia más nagy részvénypiacai is eséseket produkáltak hétfőn. Japánban a Nikkei 225 index 1,01 százalékot esett, míg a Topix 0,7 százalékot gyengült. A dél-koreai Kospi lényegében nem változott, míg Ausztráliában az S&P/ASX 200 index 1,34 százalékot gyengült.
Kivétel volt a hongkongi Hang Seng mutató, amely az utolsó órában 0,35 százalékos emelkedést hozott össze, köszönhetően elsősorban a Tencent és az Alibaba technológiai cégek teljesítményének
– előbbi 2,04, míg utóbbi 2,5 százalékot izmosodott. Általánosságban, az MSCI ázsiai indexe (amely nem tartalmazza Japánt) 0,81 százalékos mínuszt produkált.
A jüan idei leggyengébb szintjén indította a kereskedést a Kínán belüli (onshore) piacon. A jegybank a piacok nyitása előtt 6,9249 jüan/dollárban szabta meg a középárfolyamot, szemben az előző kereskedési nap 6,8876 jüan/dollárjával.
Az onshore piacon a kereskedés kezdetén 0,75 százalékkal gyengült a jüan, a dollár jegyzése 6,9368 jüanon állt.
A keresztárfolyam gyorsan áttörte a hetes küszöböt és záráshoz közeledve már a 7,02-es szint fölé emelkedett, amire december közepe óta nem volt példa.
A piacok zárása után a jegybank úgy fogalmazott, hogy az árfolyamok csökkenése irracionális, sőt pánik jellegű volt, amit a csordaszellem eluralkodása váltott ki.
Az sem segített azonban a kínai helyzeten, hogy hétfőn kiderült, a Markit/Caixin feldolgozóipari beszerzési menedzser indexe 51,1 pont volt januárban, ami bár növekedést jelent, mégis elmarad az 51,3 pontos várakozástól – és a decemberi 51,5 ponttól is.
Pénteken egyébként az állami beszerzési menedzserindex mindössze 50,0 pontot mutatott januárban – vagyis lényegében stagnálásra utalt.
A kormány ráadásul jelezte, a koronavírus gazdasági hatásai ebben az adatban még nincsenek is benne teljesen, mivel az iparági kutatást január 20-án zárták le.
Ezzel párhuzamosan szintén hétfőn derült ki, hogy a kínai ipari szektor vállalatai tavaly profitcsökkenést szenvedtek el, amire négy éve nem volt példa. Ez részben annak tudható be, hogy az általános gazdasági növekedés közel 30 éve nem volt ilyen lassú, másrészt az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktus is nehezítette a helyzetet.
A hivatalos adatok szerint az ipari szektor profitja, éves alapon, 3,3 százalékkal 6200 milliárd jüanra (898 milliárd dollár) csökkent tavaly. A statisztikai hivatal információ szerint 2015 óta ez volt az első egész éves csökkenés – akkor 2,3 százalékkal süllyedt a nyereség.
A számokból jól látszik, hogy a legnagyobb esést a decemberi hónap jelentette. Míg ugyanis a január-novemberi időszakban mindössze 2,1 százalékos volt a profitcsökkenés, addig decemberben, éves alapon, 6,3 százalékkal esett az iparág nyeresége.
Ha pedig mindez nem volna elég, egy friss jelentés arra is rámutatott, hogy
a koronavírus hatásai összesen több mint 1000 milliárd jüanos (144 milliárd dollár) veszteséget jelentenek a kínai szolgáltatói szektornak.
Az éttermek, a turizmus és a mozik ugyanis ekkora kiesést szenvedhettek el a kínai holdújévi ünnepi időszak hét napja alatt.
Kínában az olajkereslet a 2008. évi pénzügyi válság óta legnagyobb mértékben, napi mintegy 3 millió hordóval esett, ami a fogyasztás közel 20 százalékának felel meg. Kínában tradicionálisan nő a holdújév ünnepnapjai alatt az olajkereslet amiatt, hogy gyakorlatilag a fél ország útnak indul repülővel vagy autóval.
Elemzők szerint az energiahordozó árának további csökkenéséhez vezethet, ha a vezető olajexportáló országok nem fogják vissza olajtermelésüket.
Az északi-tengeri Brent olajfajta ára január 20-ika óta több mint 10 százalékkal esett. A Brent ára januárban 12 százalékkal, a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára 16,3 százalékkal zuhant, ami május óta a legnagyobb csökkenés.
Az OPEC és a hozzájuk csatlakozott több más olajexportáló, így Oroszország eredetileg közvetlenül a március 5-ére tervezett kétnapos miniszteri ülés előtt tartotta volna technikai bizottságának találkozóját, de tekintettel a kőolaj árának alakulására, rendkívüli bizottsági ülést hívnak össze, valószínűleg már keddre és röviddel utána a miniszterek is összeülnek.
Piaci szereplők azt mondták, hogy a csökkenő kínai kereslet miatt a múlt héten leálltak az ázsiai országba irányuló latin-amerikai olajszállítások és visszaestek Nyugat-Afrikából.
Kedvezőtlenül érinti a kínai olajfeldolgozókat a keresletcsökkenés. A megcsappant kereslet miatt az olajfinomítók kénytelenek termékeiket tározókba helyezni, ezek kapacitása azonban véges, hamarosan csordultig telnek.
Kína legnagyobb olajfeldolgozója, a Sinopec Group termelésének 13-15 százalékos visszafogására készül, erről február 9-éig dönt.
A koronavírus miatt a Renault francia járműgyártó úgy döntött, hogy legalább február 13-áig meghosszabbítja a termelésleállást vuhani gyárában. Úgy volt, hogy a 2 ezer főt foglalkoztató gyárban február 10-én indul újra a termelés.
A Goldman Sachs szerint, ha a kínai kormánynak nem sikerül úrrá lennie a fertőző járványon az első negyedévben, az ország gazdasági növekedése 5 százalék körülire zuhanhat.
