Lényegesen kisebb volt a tavalyi almatermés a 2018-asnál, így a léüzemek az előző évi mennyiségnél körülbelül 50 százalékkal kevesebbet vásároltak fel. Az étkezésialma-készletek is szűkösebbek, egyelőre nincs tárolási probléma - írja a vg.hu.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előzetes adatai szerint körülbelül 400 ezer tonna volt a tavalyi almatermés – mondta a lapnak Apáti Ferenc, a szervezet alelnöke. Mint emlékeztetett, 2018-ban bő volt a termés, a KSH adatai szerint 678,8 ezer tonna, ebből 470 ezer tonnát vásároltak fel a léüzemek.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A tavalyi termésből csupán feleannyi, 230-240 ezer tonna került a feldolgozókhoz, ami azt jelenti, hogy a 2019-es szezonban a léüzemek a kapacitásuk felén működtek.

A tavalyi szüretből mintegy 100-120 ezer tonna étkezési alma a FruitVeB szerint szűken elég a hazai piacra. Az almafogyasztás ugyanis a hivatalos statisztika szerint fejenként 11-12 kiló, összesen 110-120 ezer tonna évente, de a terméktanács az egyéb csatornákon a háztartásokba kerülő gyümölccsel együtt 140-150 ezer tonnára becsüli a magyar lakosság étkezésialma-igényét.

A FruitVeB információi szerint a kereskedők körülbelül 20 százalékkal kevesebb almát vásárolnak az ebben az időszakban szokásosnál. A drágulás miatt kisebb mennyiséget vesz fel a piac. 

Az évi körülbelül 20 ezer tonna export mellett az egyéb feldolgozók – például a pálinkafőzdék – általában 50-60 ezer tonna almát vásárolnak fel.  

Apáti Ferenc szerint ez a tavalyi termésből csak a szokásos mennyiség fele lesz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor magas a léalma ára, akkor az egyéb feldolgozók nem vásárolnak, és ez a pálinkaüzemekre kifejezetten jellemző – nemcsak az alma, hanem más gyümölcsök esetében is.

Ha olcsó a gyümölcs, bevásárolnak, és készletezik a pálinkát. Más kérdés, hogy a készlet finanszírozása többletköltséggel jár.