A szerencsejátékok története alighanem egyidős az emberiséggel, hiszen bizonyítékok vannak arra, hogy például a lottózáshoz hasonló játékok már az ókorban is léteztek. De a sors ilyen formában történő megkísértésének vágya valószínűleg még ennél is régebbi időkre nyúlhat vissza. A ma ismert lottójáték elődje a középkori Itáliában jelent meg. 

A lottóhoz hasonló sorsjátékok már az ókorban is megjelentek, s a bevételből gyakorta nemcsak a szerencsés nyertes - és a szervezők -, de a közösségek is gazdagodtak, hiszen nem egyszer a városok fejlesztésére használták a befolyt összeg egy részét – írja a lottózás kezdeteiről a lottozona.hu cikke.

Az idők során azonban bármi volt is a cél, a játékosok részéről

a legfőbb motivációt alighanem - a könnyű meggazdagodás reménye mellett - az jelentette, hogy szerencsét próbáljanak, s erre utalhat a lottó feltehetőleg holland eredetű, a "lot" szóból eredő, illetve az olasz "lotto" szóból származó neve is, hiszen ezek annyit tesznek, "sors". Éppenséggel a magyar nyelvben is használunk hasonló kifejezéseket a lottóval, szerencsejátékokkal összefüggésben, elég csak magára a sorsolásra, esetleg a sorsjegyekre gondolni. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a lottójáték alapjait képező vágy (vagyis a könnyű vagyonszerzés) és a nyertes véletlenszerűen, mintegy "sorsszerűen" történő kiválasztása már jóval az ókor előtt is jelen lehetett egyes közösségek életében.

A lottózás ősi formái

Az első bizonyítékok mindazonáltal, amelyek a lottóhoz hasonlatos játékokról előkerültek, az ókorból származnak.

Kínában a Nagy Fal építését részben a lottóhoz hasonló szerencsejátékból származó bevételekből finanszíroztákForrás: Pixabay

Kínában a Han-dinasztia idején, időszámításunk előtt 200 körül örvendett népszerűségnek egy kenóra emlékeztető szerencsejáték, amelyet "fehér galamb játéknak" is neveztek, ugyanis a települések között húzódó hatalmas távolságok miatt a nyertesekről leggyorsabban a postagalambok közreműködésével értesíthették a lakosságot. Már ekkor találkozni lehetett azzal a jelenséggel is, hogy a bevételek egy részét fejlesztésre, egészen pontosan a kínai Nagy Fal építésének finanszírozására fordították.

Csak kétszer volt magasabb főnyeremény az ötös lottón a mostaninál

Az extrém halmozódási időszaknak köszönhetően a várható jackpot összege 4,444 milliárd forint, amelynél magasabb főnyeremény csak kétszer volt Magyarország legismertebb lottójátékának történetében. Emellett újra az elérhető legmagasabb összegért játszhatnak az Eurojackpot játék kedvelői, hiszen bruttó 90 millió euró, azaz több mint 30 milliárd forint a tét.

A lottozona.hu összefoglalója szerint az ókori rómaiak is előszeretettel hódoltak olykor a lottó egy ősi formájának, az úgynevezett apophoretának, amelynek keretében a felsőbb körökben a vacsorák után nem ritkán pompás nyereményekért lehetett szerencsét próbálni - igaz, a legpazarabb nyeremények így vagy úgy, de gyakran a csoport befolyásosabb tagjainak birtokába kerültek. Augustus császár aztán meglátta a lottójátékban azt a megoldást, amely az akkor éppen jelentős felújításokra szoruló Róma fejlesztésének költségeit éppúgy biztosíthatja, mint önnön személye népszerűségének fenntartását.

Az ókori Róma fejlesztésének költségeihez a lottójátékból eredő források is hozzájárultakForrás: Pinterest

Sokáig egyebek mellett földterületekért, rabszolgákért folyt a játék, de majdnem 200 évvel később, Heliogabalus császár lottójátékán már kellemetlenebb meglepetés is várta a - máskülönben nem is feltétlenül önszántukból játszó - lottózókat. A sorsjegyeket katapulttal juttatták a közönséghez, és aki állattetemet kapott, tulajdonképpen még szerencsésnek is mondhatta magát, hiszen máskor darazsak, méhek, sőt, halálbüntetések is szerepeltek a "díjak" között.

Megjelenik a ma ismert játék

A 15. században aztán a maihoz hasonlóbb formában ismét felbukkant a lottójáték, először Burgundiában és Flandriában, ahol a bevételek egy részét a szegények megsegítésére, illetve a védelmi kiadások fedezésére hasznosították. A legelső olyan európai lottósorsolást, ahol pénznyeremény is gazdára talált, feltehetőleg 1476-ban tartották Modenában a d'Este család támogatásával, de a ma is ismert játék közvetlen elődjének a genovai szenátorválasztások, s az ezekhez kötődő fogadások tekinthetőek.

A ma ismert lottó gyökerei a középkorba, az itáliai Genováig nyúlnak visszaForrás: Wikimedia Commons

A ma ismert lottó legrégebbi fajtája talán a 90/5-ös játék, amelynek gyökerei Genovába nyúlnak vissza.fortunaweb.hu visszatekintése szerint az olasz városállamban a politikához kapcsolódott a játék kialakulása, hiszen a városvezetők közé évente 5 új tagot választottak, mégpedig 90 polgár közül. Ennek az 5 új honatyának a kilétére kötöttek fogadásokat a város polgárai. A telitalálat esélye 1:44 millióhoz volt, csakúgy, mint ma az Ötöslottóban.

A lottó egyre népszerűbbé vált, ezt lovagolta meg a pénzhiánnyal küszködő elöljáróság, és 1620-ban intézményesítette a játékot.

A lottózást mint stabil pénzforrást számos uralkodó igyekezett kihasználni Európa-szerteForrás: Origo

A lottóból divat lett, és egyre több itáliai városban kezdtek el különböző sorshúzásokat rendezni. A lottót mint stabil pénzforrást Európa-szerte számos uralkodó igyekezett kihasználni, sőt, még az amerikai kongresszus is engedélyezte elindítását a függetlenségi harc támogatására, 1776-ban.

A lottózás kezdetei Magyarországon

A 18. század folyamán a Habsburg Birodalom különböző részein állami monopóliummá tették a játékot. Az osztrák és cseh tartományokban 1751-ben monopolizálták, Mária Terézia koncessziójával pedig 1762-ben Pozsonyban és Temesváron is lehetett lottózni. 1770. szeptember 2-ától a budai Felső piac téren (mai Batthyány tér) álló jövedéki épületben is megforgatták a szerencsekereket, majd 1787-től állami kézbe került a szerencsejáték. Ekkor a sorsolásokat még kéthetente tartották, a szelvények gyűjtésének feladatát gabonakupecek, kocsmárosok és trafikosok látták el.

Lottóhúzást és tárgynyeremény sorsolást közvetít az MTV 1959-benForrás: Rádió És Televízió Újság - Fortepan

A fortunaweb cikke mindezzel kapcsolatban azt is kiemeli, hogy a lottó magyar kézbe kerülésére 1868-ban, a kiegyezés után került sor. A Magyar Királyi Lottóigazgatóság az államkincstárat gazdagította, méghozzá évente körülbelül 3 millió forinttal. Ennek ellenére a játékot sokan komolyan ellenezték, így 27 év után, 1895-ben megszüntették. Hiányát pótolandó megjelent az osztálysorsjáték. A klasszikus, genovai típusú lottó több mint fél évszázad után indult újra Magyarországon, 1957. március 7-én.