Hallyuwood diadala, avagy a koreai filmipar felemelkedésének története

2020.02.10. 18:32

Az Élősködők kisebb meglepetésre a 2020-as Oscar-gála nagy győztese lett, a dél-koreai film négy kategóriában is nyerni tudott. A film történelmi sikert ért el, ez lett az első idegen nyelvű alkotás, amely hazavitte a legjobb film díját. De miképp jutott el idáig a dél-koreai filmipar, milyen számok, érdekességek és gazdasági mutatók jelzik a dél-koreai filmszektort?

Hallyuwood számokban

A dél-koreai filmipar nagyságát tekintve egyáltalán nem meglepő, hogy egyre több és népszerűbb film jut el az európai és az észak-amerikai mozikba, rangos filmfesztiválokra.

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) adatbázisa alapján2017-ben Dél-Koreában 494 film készült.

Ez azt jelenti, hogy Dél-Korea a hatodik legtermékenyebb ország filmes szempontból. Előttük mindössze India (2000), Nigéria (997), Kína (874), az Egyesült Államok (660) és Japán (594) áll a rangsorban. (Fontos megemlíteni, hogy a nigériai és indiai filmek többsége alacsony költségvetésű, ezért a kiugró szám.)

A világ országai az ott gyártott filmek száma szerintForrás: UNESCO

Azonban nemcsak a leforgatott filmek mennyiségében, hanem az éves összbevételt tekintve is a világ élvonalában található Hallyuwood.

Mi az a Hallyuwood?

A világon több országnak a filmiparát szokás egy Hollywoodról mintázott szójátékkal elnevezni. A legismertebb példa az indiai Bollywood, de például az etyeki Korda Filmstúdiókat is szokás Etyekwoodnak nevezni. A Hallyuwood szó előtagja a koreai Hallyu, amely koreai hullámot jelent. A kifejezés akkor terjedt el, amikor a dél-koreai kultúra népszerű lett a világon, kezdve a K-pop betörésével, vagy akár a dél-koreai ételek (például bibimbap) elterjedésével.

A Motion Pictures éves összegzése szerint 2018-ban Dél-Korea filmes bevétele a negyedik legnagyobb volt az Egyesült Államokon kívüli piacokat tekintve, értéke elérte az 1,6 milliárd dollárt. Az Egyesült Államok filmes bevétele 2018-ban a Hollywood Reporter szerint 11,9 milliárd dollár volt. Érdekesség, hogy a bevételek 50,9 százalékát a hazai készítésű filmek adták.

A világ 20 legnagyobb mozis bevétellel rendelkező országa (milliárd dollárban)Forrás: Motion Pictures

Emellett a dél-koreaiak 2018-ban átlagosan 4,18 jegyet vettek, ez összesen 214 millió eladott jegyet jelent, ami a negyedik legtöbb az országok rangsorában. Az ázsiai országban 2018 májusában összesen 535 mozi volt, ezek összesen 3058 teremmel rendelkeztek.

A statista.com ábráján jól látható, hogy az elmúlt 15 évben a mozibevételek több mint megnégyszereződtek az ázsiai országban: míg 2004-ben 440 milliárd dél-koreai von (114,3 milliárd forint) volt a kasszáknál keletkező bevétel, addig ez a szám 2019-ben már 1910 milliárd (496,2 milliárd forint) dél-koreai von volt.

Dél-Korea filmiparának bevétele 2004 és 2019 között (ezer milliárd dél-koreai von)Forrás: Statista

2018-ban összesen 603 dél-koreai filmet mutattak be külföldön, értelemszerűen nemcsak abban az évben készülteket, hanem régebbi klasszikusokat is. 2019-ben Dél-Koreában összesen 1646 film került mozikba, ebből 454 volt hazai készítésű.

A fenti adatok összessége jól mutatja, hogy miért tekint már most sok filmszakértő Dél-Koreára úgy, mint a világ filmkészítésének harmadik pillérére.

A tíz legnézettebb film Dél-Koreában (2019)

Hat amerikai film mellett négy dél-koreai van az első tízbenForrás: KOBIZ

Az első lépések

A dél-koreai filmkészítés története nem volt problémamentes, de mindennel együtt így is 101 éves múltra tekint vissza. Fontos megemlíteni, hogy Korea 1948-ban szakadt ketté: 1948. augusztus 15-én létrejött a Koreai Köztársaság, azaz Dél-Korea, míg szeptember 9-én Kim Ir Szen államelnök kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, vagyis Észak-Koreát.

Az első koreai film 1919-ben készült el; a Harc az igazságért című némafilmet 1935-ben követte az első hangosfilm Cshunhjangga éneke címmel.

Az első csók 1954-ben volt látható koreai filmvásznon, az 1954-ben készült A sors keze című film törte át ezt a gátat. Érdekesség, hogy a mindössze pár másodperces jelenet óriási port kavart, mert az abban játszó színésznő férje ugyan előzetesen beleegyezett a jelenetbe, ám utólag mégis sikeresen beperelte a rendezőt.

1960-ban Shing Sang-ok megalapította a Shin Film filmstúdiót, amely az első dél-koreai kereskedelmi filmvállalat lett. Az első nemzetközi sikert a Mabu című film érte el 1961-ben, amelynek rendezője, Dae-jin Kang megkapta a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve-díjat Berlinben.

Azonban az ország 1962-ben szigorú mozgóképtörvényt vezetett be, amely jelentősen korlátozta a filmkészítők szabadságát, 71 vállalatot államosítottak, és szigorú cenzúra lépett életbe.1966-ban például bekerült a törvénybe, hogy az év mindössze 146 napján lehettek nyitva a mozik.

Ennek megfelelően a dél-koreai filmipar két nagyobb korszakra osztható: az 1950 és 1990 közötti, úgynevezett háború utáni időszakra, ahol jellemzően állami megrendelésre készültek filmek regionális eloszlásban, illetve az 1980-as évek közepén kezdődő - liberalizációs folyamatnak köszönhető - modern időszakra.

1999-es tüntetés Szöulban azért, mert a kormány enyhítette az amerikai filmforgalmazókkal szembeni szabályokatForrás: AFP/Kim Jae-Hwan

Hallyuwood felemelkedése

1986-ban ötödik alkalommal módosítottak a törvényen, ekkor a lazításnak köszönhetően egyik évről a másikra 29-ről 61-re nőtt a dél-koreai  filmstúdiók száma.És ekkoriban kezdett el fiatal rendezők új generációja egy teljesen új stílust meghonosítani. Emellett megjelentek az első hollywoodi filmek is az országban, igaz elég szigorú feltételek mellett.

Elsőként az UIP (United International Picutres) érkezett meg az országba 1988-ban, őket követte a 20th Century Fox (1988), a Warner Brothers (1989), a Columbia Tristar (1990) és a Buena Vista (1993).

Az első hollywoodi film, amit bemutattak Dél-Koreában, a Michael Douglas és Glenn Close főszereplésével készült Végzetes vonzerő volt 1988-ban, ezt nyolc moziban vetítették.

Végzetes vonzerő - IllusztrációForrás: Collection Christophel/© Paramount Pictures/Paramount Pictures

Az áttörést a hollywoodi filmek számára 1990-ben a Ghost hozta meg, amelynek főszereplői Patrick Swayze, Demi Moore és Whoopi Goldberg voltak. Azonban az import filmek megjelenése eleinte káros hatással volt a dél-koreai piacra, míg az 1980-as években jellemzően 100-120 darab film készült, addig 1998-ban ez a szám mindössze 43 volt. Ezzel párhuzamosan 1996-ban 405 külföldi filmet vetítettek.

Az áttörést a Ghost című film hozta elForrás: Collection Christophel/© Paramount Pictures/Paramount Pictures

1995 fontos év volt a dél-koreai filmkészítés számára, ugyanis ebben az évben megtörtént a piac liberalizációja, és megnyílt az út mind a nemzetközi terjeszkedés, mind a belföldi gyártás fellendülése felé.

Fontos lépés volt, hogy a regionális filmkészítés határai is megszűntek – korábban hat régióra volt osztva az ország – így megjelentek a piacon nagy filmkészítő konglomerátumok.

Az 1992-es dél-koreai Házassági történet (Gyeolhon iyagi) ennek előszele volt, melynek forgalmazási jogait a Samsung vette meg. Később olyan cégek léptek be a piacra, mint a Daewoo, illetve a Magyarországon kevésbé ismert Byucksan, Haitai, Hanbo, SCK, Saehan és Jinro is.

A filmipar fellendülése technológia bummot is eredményezett, a már említett Samsung és Daewoo mellett megjelent a piacon például az LG is.

A nyitás egyik fontos lépése volt, hogy 1996-ban rendezték meg először a Busani Nemzetközi Filmfesztivált, míg 1998-ban megnyitott az ország első multiplex mozija is.

A Busan Nemzetközi Filmfesztiválon 2019-ben 85 ország 303 filmjét mutatták beForrás: AFP/Jung Yeon-Je

A szélesvásznú mozik gombamód terjedtek, míg 1997-ben 507 filmvásznon lehetett mozizni, addig 2005-re ez a szám több mint háromszorosára bővült (1648 darab).

A tíz legnézettebb dél-koreai film (a címre kattintva IMDB oldal nyílik:

Helyezés Cím Nézőszám Bemutatás éve
1. Admirális - Aki legyőzte Japánt 17 615 437 2014
2. Extreme Job 16 264 944 2019
3. Istenek között: A két világ 14 411 502 2017
4. Ode to my father 14 263 203 2014
5. Veteran 13 414 200 2015
6. Tolvajok 12 983 976 2012
7. Miracle in Cell No. 7 12 811 435 2013
8. A bérgyilkosság 12 706 819 2015
9. A férfi aki királyt játszott 12 324 002 2012
10. A király és a bohóc 12 302 831 2005

Azonban az egyik legfontosabb fordulópont az ezredforduló környékén jött el. A szöuli kormány 1999-ben már támogatta a kockázatitőke-befektetéseket. Mivel a filmipar ígéretes szektorrá vált, rövid befektetési hozamidővel és viszonylag alacsony kockázattal, ezért egyre többen láttak fantáziát pénzt betenni erre a területre.

Az első ilyen módon finanszírozott film A Gingko ágy volt 1995-ben. Az áttörés 1998-ban jött el, amikor a Mirae Audiovisual Venture 1 megalapította az első audiovizuális befektetési alapot. Ez az alap tőkét gyűjtött beruházásokhoz. Emellett a kis- és középvállalkozások támogatási körét is kiterjesztették a filmeket készítő vállalatok körére. Az audiovizuális befektetési alapok szerepe még napjainkban is nagyon fontos Dél-Koreában.A cenzúra eltörlésével és a szabadpiaci viszonyoknak köszönhetően a dél-koreai filmipar bevételei évente nagyságrendileg 20 százalékkal bővültek a 2000-es években, amelynek köszönhetően nem maradtak el a nagyobb nemzetközi sikerek sem.

Pong Dzsunho hat jelöléséből négy díjat szerzett megForrás: AFP/Valerie Macon

Mérföldkövek a 2000-es években

  • 2002 – Im Kwon-teak megnyeri a legjobb rendezőnek járó díjat Cannes-ban a Festett tűz című filmjéért (Chicwaseon – Painted Fire).
  • 2003 – A Silmido című film elsőként lépi át dél-koreai filmként a 10 millió nézőt.
  • 2004 - Park Chan-wook az Old boy című filmért megkapja a legjobb rendezőnek járó díjat Cannes-ban.
Részlet az Old Boy című filmbőlForrás: EyePress/Ryu Seung-Il
  • 2012 – Kim Ki-duk filmje, a Piéta a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon kiosztott legmagasabb értékű díjat, az Arany Oroszlánt megnyeri.
  • 2019-2020 – A dél-koreai Pong Dzsunho cannes-i Arany Pálmás Élősködők című filmje az Oscar-gálán is négy díjat nyer, köztük a legjobb filmnek járó díjat is. Dél-koreai film korábban még jelölésig sem jutott el. Az Élősködők olyat ért el, amit idegen nyelvű film korábban még sohasem: elnyerte a legjobb film elismerését.

A cikkben felhasznált egyéb források:

Koreaherald, Korean Film - Trends in the Structure of the Korean Film Industry, Korean Film Counsil

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK