A japán Hiroyuki Suzuki nem lehetett túl boldog, mivel a vállalat, ahol dolgozik, óránként mintegy 100 dollárnak (31 ezer forint) megfelelő összeget számít fel neki és az összes többi alkalmazottnak is, a tárgyalótermek használatáért. "A döntés nyomán az alkalmazottak valóban csökkentették a haszontalan megbeszéléseket" - mondja a 37 éves alkalmazott, aki a Disco Corp. chipkészleteket gyártó cégnél dolgozik, és a vállalat 5000 azon alkalmazottjának egyike, aki részt vesz ebben a radikális üzleti menedzsment-kísérletben.

A Disconál mindennek ára van. A csapatok számláznak egymás munkájáért, míg a dolgozók egyéni vállalkozókként működnek. A fizetéseket „Will" nevű virtuális valutában bonyolítják le, amelyeket jenben rendeznek minden negyedév végén. „Létrehoztunk egy szabad gazdasági övezetet, mintha a vállalaton kívül léteznénk" - mondja Toshio Naito, aki a programot tervezte.

Ez az újfajta megközelítés megtérülni látszik. A Disco működési haszonkulcsa a kísérlet nyolc évvel ezelőtti kezdete óta 16-ról 26 százalékkal nőtt, egész magas jövedelmezőséggel. A részvényének ára szinte megnégyszereződött ebben az időszakban, körülbelül 16 ezer jenre (mintegy 45 ezer forintra) ugorva, ami a társaságnak 5 milliárd dolláros (1543 milliárd forintos) piaci értéket jelent. A bónuszoknak köszönhetően a dolgozók fizetése több mint kétszerese az országos 4,7 millió jenes (13,22 millió forintos) átlagnak, és 2017-ben a Disco volt az első, amely kormányzati díjat nyert az ideális munkahely megteremtése érdekében.

Persze ennek a rendszernek a bevezetése nem volt könnyű, hiszen például a mérnökök panaszkodtak, mondván ez a megközelítés nem segíti, hogy alaposabban koncentráljanak egy-egy kutatásra. Mások elutasították a komoly nyomást a bónuszok megszerzése érdekében. A negyedéves nyereségre való könyörtelen összpontosítás ösztönözheti a rövid távú gondolkodást - mondja Takashi Shimizu, a Tokiói Waseda Egyetem professzora, aki a számviteli és irányítási rendszereket tanulmányozza.

A Disco, amelyet 1937-ben alapítottak Dai-Ichi Seitosho Co. néven, a második világháború előtt vágószerszámokkal látta el a japán hadsereget. Fűrészei és gyémántlapjai azóta mindent elvágnak, még az Apollo 11 küldetéséből visszahozott holdköveket is. Manapság a világ legnagyobb eszközgyártójának számít, amely feldarabolja a szilikon rudat, mielőtt átalakítja azt elektronikus chipekké.

Sok gyártóhoz hasonlóan a Disco is évtizedek óta arra törekedett, hogy növelje a hatékonyságot. Naito irányítása alatt a Disco kiterjesztette a függetlenséget az egyes alkalmazottakra is. Olyan rendszert kívántak létrehozni, amely szórakoztatóvá teszi a munkát, de erősíti a társaságot is.

A program középpontjában egy kompenzációs rendszer áll, amely aprólékosan nyomon követi az egyes személyek és csapatok hozzájárulását a cég egészének jövedelemezőségéhez. A munkavállalók alapilletményben részesülnek, amelyet Willek növelnek a feladatok elvégzéséért cserébe.

A virtuális valuta megszerzése csoportszinten kezdődik, ahol a csoportvezetők a tagok akarata szerint összeállított költségvetés egy részét elkülönítik a különféle feladatokra, amelyet teljesíteniük kell. A csapat tagjai ezután lcitálnak a feladatokra. Az olyan feladatok, amelyek nem vonzanak be semmilyen ajánlatot, gyakran feleslegessé is válnak. A rendszerrel visszaélő alkalmazottakat, vagy vezetőket pedig otthagyják a munkavállalók, akik szabadon átmehetnek más csapatokba.

A csoportok fizetnek egymásnak a feladatok elvégzéséért. Az értékesítési csapatok fizetnek a gyári munkásoknak az áruk előállításáért, akik viszont a mérnököknek fizetnek a termékek tervezéséért. Miután eladták a terméket, az ellátási lánc minden szereplője számára visszaosztanak belőle, beleértve az emberi erőforrásokat és az informatikai támogató személyzetet is.

A Disco Corp módszereinek bevezetésével szinte kiürülnének az üzleti tárgyalók a világ bármely cégénélForrás: Mint Images/© Mint Images/Mint Images

A módszer része egy büntetőrendszer is, amely a nem hatékony viselkedés kiszűrésére szolgál, például tiltja a felesleges készletfelhalmozást vagy a késő esti munkát. A túlórák száma 9 százalékkal esett vissza a büntetések 2015-ös bevezetése óta, összhangban a japán kormány azon céljával, hogy javítsák a munka és a magánélet egyensúlyát. Az alkalmazottak egymásnak is segíthetnek, így például, ha egy szülő, amennyiben például gyermekével szeretné tölteni az időt a munka helyett, fizethet egy kollégájának a helyettesítésért. Vagy például egy szoftvermérnök extra keresetre tehet szert azzal, ha segítségét felajánlja egy másik csapatnak. Tipikus ilyen kérések például az Excel makrók vagy a fordítói munka elkészítése.

Aztán ott vannak a napi versenyek a Colosseumban, egy 200 férőhelyes előadóteremben, ahol az alkalmazottak és a vezetők fogadásokat tesznek a csapatok által beadott profitnövelő ötleteikre. Mindegyik előadó félperces, maximum egyperces beszédet tart. A versenyt a legtöbb támogatást élvező csapat nyeri, azok a csapatok pedig amelyek alulmaradtak, tanulhatnak belőle. Naponta mintegy tucat ilyen versenyt tartanak, és a legnépszerűbbek százezres dollárnyi téteket is bevonzhatnak.

A vállalat legújabb kísérlete egy belső közösségi finanszírozási platform, ahová bárki beadhatja az üzleti ötletét, amelyet a munkatársak Will-lel támogathatnak, a projektek megvalósulása esetén pedig pénzt kereshetnek. Ez meglehetősen gyors módja a koncepciók tesztelésének, mivel a finanszírozás minél magasabb vonzereje általában jó indikátor egy ígéretes ötletre.

Forrás: Bloomberg.com