Csodálni fogja a világ a Budai Vár új épületeit

2020.02.11. 13:28

A Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan születnek újjá a Budai Vár régen elbontott, történelmi épületei, a lepusztult kertek, a sétányok és a várfalak. A fejlesztések egy része már elkészült, néhány pedig a célegyenesben van. Az Origo megnézte a rekonstruált Főőrséget és a Lovardát. A régi pompájukban, az eredetivel szinte teljesen megegyező, korhűen helyreállított, lenyűgöző épületeket valószínűleg a világ épületcsodái között emlegetik majd.

A programról egyértelműen elmondható, hogy új korszakot nyit a budai Vár történetében. Fő célja, hogy a Várat visszaadja a magyaroknak, és olyan környezetet hozzon létre a főváros közepén, ahol mindenki, az ott élők és a látogatók is otthonosan és jól érezhetik magukat. Az újjászülető Vár több lesz, mint puszta turisztikai látványosság, és a magyar nemzeti identitás erősítésében is szerepet kap.

A bejárást az újjáépített Főőrségnél kezdtük, amelynek impozáns épülete már elkészült, belül viszont még kisebb munkálatok zajlanak, de tavasszal már a látogatók előtt is megnyitja kapuit. A Főőrség épületének egyik különlegessége, hogy a Hunyadi udvar felől egyemeletesnek tűnik, a Csikós udvar irányából azonban látszik, hogy valójában négyszintes, hiszen az egykori várfal vonalára épült. Az eredeti épület 1971-ig állt, akkor bontották el a Stöckl-lépcsővel együtt, bár mindkettő helyreállítható lett volna a második világháborús sérülések után. 

Minderről Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos beszélt, aki egyben a Várkapitányság Nonprofit Zrt. igazgatóságának elnöke is. Mint mondja, hálás a sorsnak, hogy a kollégáival együtt ők nem a rombolók, hanem az építők közé tartoznak. 

A rekonstrukciónál a cél az volt, hogy kívülről az épület hű mása legyen az eredeti, 1903-ban átadottnak, azonban a belső tereket a mai elvárásoknak megfelelően is használni lehessen. Éppen ezért tavasszal egy minden igényt kielégítő modern étterem és kiállítótér nyílik benne. A helyszín és a kialakítás miatt bizonyára igen kedvelt hely lesz majd a Várban élők és a látogatók körében egyaránt.

A képre kattintva galéria nyílik! Tekintse meg az újjáépített Királyi Lovardáról és a Főőrségről készült képeket.Forrás: Karasz

Fodor Gergely az Origónak elmondta, hogy a tervezők minden apró részletre figyeltek, a rekonstrukcióhoz pedig egy nagyjából 25 centiméter vastag, eredeti szállítóleveleket, tervrajzokat és más iratokat tartalmazó dokumentumkötegre támaszkodtak, így nemcsak kinézetre, hanem az eredeti építéshez használt anyagokban is visszaköszön a múlt. Természetesen a mai épületeknek teljesen más követelményeknek kell megfelelniük, mint régen, például földrengésbiztosnak kell lenniük.

A Főőrség Csikós udvar felőli részén egy önálló műalkotásként is értelmezhető, a Várnegyed történetét feldolgozó bronzkapu készült, melyet Farkas Ferenc szobrászművész alkotott meg. A 3,2 méter magas és 7 méter széles kapun a magyar történelem 27 olyan jelenete látható, mely a Budai Várhoz kötődik.

Szintén újjáépült a Stöckl-lépcső, amelyet a Főőrséggel együtt, 1971-ben bontottak le. A bontásért felelős Havassy Pál építész-tervező azonban akkor utasításba adta, hogy a kikerülő kövek bontását óvatosan végezzék, hogy ismételt beépítésre alkalmas maradjon. Havassy tehát már akkor gondolt arra, hogy a jövő generációja esetleg egyszer újraépítheti a Stöckl-lépcsőt.

A képre kattintva galéria nyílik! Tekintse meg az újjáépített Királyi Lovardáról és a Főőrségről készült képeket.Forrás: Karasz

A sétát folytatva a gránit Stöckl-lépcsőn lefelé gyönyörű kilátás nyílik a Csikós udvarra és az egykori Királyi Lovardára, ahol még zajlanak ugyan a terepmunkálatok, de az épület már újjászületett, és a Lovarda előtt álló szoborkompozíciót, amely egy lovát elővezető csikóst ábrázol, már restaurálták.

A palotaudvar és a Csikós udvar összeköttetésének koncepciója Hauszmann Alajos nevéhez köthető. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Így alakult ki az a palotához kapcsolódó, gazdag épületegyüttes, amely a Stöckl-lépcsőt, a Csikós udvaron álló Lovardát, illetve a Főőrség épületét foglalja magába.

Utunk ezután a Lovardába vezetett, amelynek már a bejárata is impozáns látványt nyújt. Ennek a helynek is érdekes története van, hiszen a Királyi Palotától nyugatra fekvő királyi (más néven udvari) istállót, valamint az ettől délre eső reprezentatív lovaglócsarnokot és kocsiszínt István nádor kezdte el építeni, azonban az elkészült részek komoly károkat szenvedtek 1849-ben, a tavaszi hadjárat során. Végül elkészült a csarnok, amely a Királyi Palota lovardájaként szolgált negyven éven át. A mellette álló istállóépület viszont túl kicsinek bizonyult, ezért a lovaglótermet istállóvá és kocsiszínné alakították. 1899 és 1900 között az új palotaegyütteshez méltó lovardát építettek a Csikós udvarban. A Lovardát a századforduló idején csak az udvartartás céljaira használták egészen 1938-ig, amikor az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolájával bővült. A lovas alegység reprezentatív bemutatókat tartott a Lovardában, amely egészen 1950-ig állt, amikor is a világháborúban megsérült, de nem menthetetlen épületet politikai okokból elbontották. 

Az újjáépített Lovarda megújult funkcióval, közel 1500 négyzetméteren 21. századi multifunkcionális rendezvénytérnek és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló tereknek ad majd otthont. A beruházás célja egyrészt a Vár kulturális vonzerejének növelése, másrészt pedig a Királyi Palota századforduló környékén létrehozott impozáns épületegyüttesének megidézése. A kormánybiztos elárulta, hogy a Lovarda a nagyközönség számára 2021-ben nyílik meg, a környezet rendezése és akadálymentesítése után. Mindenképpen érdemes lesz meglátogatni, hiszen az épület belső tetőszerkezete és színes ablakai is egyedülálló látványt nyújtanak. Bizonyára vonzó rendezvényhelyszín lesz a fiatalabbak számára is, vélhetően a közösségi médiába szánt fényképeken is remekül fog mutatni.

Fodor Gergely (b2), a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztosForrás: Karasz

Látogatható lesz az északi és déli páholy is, így meg lehet nézni, hogy hol ültek az előkelőségek, valamint a szembe levő zenekari páholyba is fel lehet menni. A rekonstrukció során az istállórészt modern konyhává alakították, de annak jellegzetességeit és formavilágát megtartva. Fodor Gergely megosztotta velünk, hogy a régi tervezési dokumentumból minden megmaradt, így a Lovarda belső terében az eredeti anyagok, színek, motívumok és felületkezelési eljárások köszönnek vissza sok év után. A korhű helyreállítás mellett igényes, modern terek is vannak benne, erre jó példa az alagsorban elhelyezkedő ruhatár. A kormánybiztos szerint az újjáépített Lovarda minden bizonnyal a főváros egyik legkeresettebb rendezvényhelyszíne lesz.

Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy a Lovardában miért nem csak lovas programok lesznek. Ennek egyszerű a magyarázata: sokkal életszerűbb és kifizetődőbb volt egy multifunkcionális közösségi tér létrehozása. Az épület eredeti funkciójára utalva homokszínű fapadlót alakítottak ki, amely szükség esetén egyszerűen felszedhető és homokra cserélhető.

Ezen a területen áll a Karakas pasa tornya is, amely Karakas Mehmed budai pasáról kapta a nevét. Az egykori török helytartó 1620 körül emeltette a bástyaszerű saroktornyot, amely túlélt több ostromot, s a 19. század végéig megőrizte eredeti formáját. A tornyot a középkori erődrendszer átfogó helyreállításakor, az 1950-es években alakították ki jelenleg is látható formájában. A felújítás után - a tervek szerint – kávézó, mosdó és pelenkázó kap benne helyet, hiszen a jelentős épületek rekonstrukciója mellett fontos a látogatók igényeit kielégítő, praktikus megoldásokra is gondolni. 

Azért, hogy a Várba egyszerűbben és kényelmesebben lehessen feljutni a Palota útról, újjáépül a Hauszmann-féle rámpa is,  amely akadálymentes kapcsolatot biztosít a Csikós udvar és a Hunyadi udvar és az Északi Kortina fal liftjeinek szintje között. A háromkarú rámpa tökéletes kilátást biztosít a budai hegyekre, illetve a Tabánra. Az eredeti képek, tervek és szállítólevelek felhasználásával rekonstruált építmény a pillérekkel tagolt támfalra épül rá. Az egyes pillérek között a Csikós udvaron köztéri mosdóblokkok, padok, illetve kisebb kereskedelmi egységek kapnak majd helyet. A rámpa alatt mindenki által látogatható régészeti kiállításra is nyílhat majd lehetőség.

A képre kattintva galéria nyílik! Tekintse meg az újjáépített Királyi Lovardáról és a Főőrségről készült képeket.Forrás: Karasz

A Hauszmann-féle rámpa újjáépítése mellett több olyan fejlesztés is zajlik, amely segíti a Csikós udvar és ezáltal a Budai Vár akadálymentesítését. Ezek célja, hogy a jelenlegi kis kapacitású OSZK-liftet kiváltva megkönnyítse a látogatók feljutását a Palota útról a Vár területére. A készülő új liftek akadálymentes kapcsolatot teremtenek majd a Palota út és a Csikós udvar között. Két nagykapacitású óriáslift akár egész buszos csoportokat is könnyedén tud majd feljuttatni a 22 méterrel magasabban található Csikós udvarra. Innen ugyancsak akadálymentesen, egy szintén új lifttel lesz majd megközelíthető a Hunyadi udvar.

Fodor Gergely kiemelte, hogy a Csikós udvar zöldítése is fontos szerepet kap a munkálatokban, ahogy a terület burkolatának, vízelvezetésének, díszvilágításának kiépítése, és az Ybl támfal megerősítése is a megújulás része. Fenntartható és környezettudatos megoldás lesz, hogy az épületekről lefolyó esővizet összegyűjtik, majd a Csikós udvarra telepítendő új fák, növények és kiskertek locsolására használják fel. A Palota út felől egy vadonatúj zöld terület, a Törökkert is csatlakozik majd a legendás udvarhoz.