60 ezer milliárd forint fölött a háztartások pénzügyi vagyona

2020.02.17. 12:29

2019 IV. negyedév végére 61 161 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1956 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6483 milliárd a gyarapodás.

A háztartások kötelezettségeinek szintje 10.230 milliárd forint volt 504 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 1142 milliárd forint plusz. 

Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1453 milliárdos negyedéves növekedéssel 50 932 milliárd forintra nőtt 

- írja elemzésében a Takarékbank.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 141 milliárd forinttal nőtt, ezenfelül 399 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 20 milliárddal emelkedett a lekötött betéteké. Továbbra is kiugró dinamikával, 1025 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 362 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság.

A tőzsdei részvények esetében most 50 milliárd forinttal csökkent az állomány, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 18 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 63 milliárd forintnyi állományt tettünk be.

Ezenfelül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. A tőzsdei részvényeknél a globális új csúcsoknak köszönhetően 48 milliárd forint volt a nyereség, a befektetési jegyek 57 milliárdnyi nyereséget hoztak, a háztartások biztosítási állományainak értéknövekedése pedig 45 milliárdos pluszt mutatott.

Forrás: MNB, Takarékbank

Jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 442 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 35 milliárd forint volt az összesített veszteség. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 296 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 13 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya ismét kiugró mértékben, 283 milliárddal emelkedett, amit az aktív ingatlanhitelezés mellett a babaváró hitelek felfutása eredményezett. 

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. 

A legfrissebb rendelkezésre álló, 2018-as Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 109,5 százalékán állt, ami 0,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, a kiugróan dinamikus GDP-növekedés miatt. 

2018-ban ez az arány a horvát háztartások esetében 88 százalék, Szlovéniában 86 százalék, Csehországban 81 százalék, Észtországban 79 százalék, Görögországban 72 százalék, Írországban 70 százalék, Finnországban 68 százalék, Lengyelországban 63 százalék, Szlovákiában 49 százalék, Romániában 41 százalék, Norvégiában pedig csak 34 százalék a háztartások kiugró eladósodottsága miatt. Az osztrák szint 128 százalék, a német 131 százalék, ami nem kiugróan magasabb, mint a magyar, a relatív helyzetet tekintve, viszont az olasz 186 százalék, a svéd 196 százalék vagy a holland 214 százalék jelentős mértékben vezeti az európai relatív mezőnyt.

IllusztrációForrás: Getty Images/skynesher/Skynesher

A háztartások vagyonszerkezetében a legnagyobb változás értelemszerűen a MÁP Plusz júniusi megjelenése volt, újabb 1000 milliárd forint feletti állomány áramlott be az eszközbe az utolsó negyedévben. Ennek a forrása elsősorban a rövid és hosszú állampapírok visszaváltása volt, ahogy látszik is az idősorokon, de a forrás több mint fele láthatóan „új pénz" volt, miközben a készpénzállomány növekedését továbbra sem sikerült megtörni. Ezenfelül az alapvető trendek változatlanok: 

továbbra is dinamikusan nő a háztartások vagyona és az alacsony kamatkörnyezet miatt, az érdemi hozamok reményében folyamatosan növekszik a kockázatosabb pénzügyi eszközök állománya, miközben a készpénz és a látra szóló betétek is dinamikusan növekednek, tehát a „teljes torta" is folyamatosan növekszik.

A leglátványosabb változás az elmúlt negyedévben ismét a hosszú lejáratú állampapírok növekedése, ez a vagyonelem már bőven meghaladja az összes eszközt a látra szóló betét kivételével, ami az államadósság finanszírozása szempontjából is pozitív, mivel jelentősen csökken a refinanszírozási kockázat és a kamatokból származó jövedelmek is belföldi fogyasztásban és adóbevételekben hasznosulhatnak.