Kiderült, mennyi vonaljegyet vásároltak a budapesti tömegközlekedők tavaly

Budapest, 2015. március 11. Az első, Spanyolországból Budapestre érkezett CAF (Construcciones y Auxiliar de Ferrocarriles) villamos a BKV Fehér úti telepén 2015. március 11-én. A baszkföldi üzemben gyártott villamos a rövid, 34 méteres típus, amelyikből összesen 25 érkezik Budapestre még ebben az évben. Amennyiben a jármű minden tesztje sikeres lesz, az első villamos idén ősszel állhat forgalomba a 3-as villamos felújított vonalán. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2019-es menetdíjbevétele várhatóan eléri a 67,3 milliárd forintot, ez 1,4 milliárddal haladja meg a 2018-as értékesítési adatokat. A BKK menetdíjbevételei ez alapján továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak. Ismerve azt, hogy a cég díjszabása évek óta változatlan, a növekedés a jegy- és bérletértékesítés növekedéséből származott, olvasható a vállalat közleményében.

A BKK sajtóközleményéből az is kiderült, hogy pontosan hány jegyet vettek az utasok. A számokból kiolvasható az is, hogy továbbra is nagy népszerűségnek örvend a reptéri járat, amelyet rengetegen használnak.

A vállalat beszámolója alapján 2019-ben az eseti jegyekből származó bevételek nettó 1 milliárd forinttal nőttek egy év alatt:

• összesen 18,9 millió vonaljegyet vásároltak a tömegközlekedők,
• a 450 forintba kerülő helyszínen váltott jegyekből 1,2 milliót,
• az átszállójegyből közel félmilliót,
• a gyűjtőjegyből pedig 2,3 millió tömböt.

A 100E autóbuszon érvényes repülőtéri vonaljegyekből közel 2,5 millió darabot adtak el 2019-ben, mintegy 0,8 millióval többet, mint 2018-ban.

A repülőtéri vonaljegyből származó bevétel tavaly meghaladta az 1,7 milliárd forintot.

illusztráció Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A napijegy típusú termékekből 2019-ben 4,7 milliárd forint bevétel származott, 0,4 milliárddal több, mint 2018-ban. Ezen belül a Budapest 24 órás jegy számít a legnépszerűbb terméknek 1,4 millió jeggyel és az 1,8 milliárdos bevétellel. Ezt szorosan követi az 1,1 milliárdos forgalmat generáló 3 napos jegy több, mint 0,3 millió eladott darabszámmal. A hetijegy értékesítése érdemben nem változott az előző évhez képest, az ebből származó bevétel megközelítőleg 0,9 milliárd forint.

A természetes személyeknek szóló havi bérlet a BKK legsikeresebb bérlete maradt, havi és félhavi (15 napos) bérletekből pedig közel 4,5 milliót adtak el 2019-ben.

Ebből származik az összbevétel fele, mintegy 33,4 milliárd forint – a természetes személyeknek szóló havi bérletek értékesítése részben azért nőtt, mert a helyi bérlet cafeteria-elem adózásának kedvezőtlen változása után egyre kevesebb éves bérletet vásárolnak a munkáltatók.

A tanuló bérletek eladása érdemben nem változott, összesen 7,2 milliárd forint bevétel származott ezekből. A nyugdíjas bérletek bevétele (az előző évhez képest közel 20 százalékos, demográfiai okokból és a nyugdíjkorhatár változásából adódó csökkenéssel) 1,2 milliárd forint.

A BKK Zrt. személyes értékesítési pontjain (bérletpénztárakban, ügyfélközpontokban) és az automatáknál a készpénzes fizetés mellett bankkártyás vásárlásra is lehetőség van"

– hívta fel a figyelmet a Társaság vezérigazgatója. Dr. Varga Ivett hozzátette: „a bankkártyás tranzakciók aránya az előző évi 42,6 százalékról 46,6 százalékra nőtt, a bankkártyával fizetett jegyek, bérletek értéke pedig az összes vásárláson belül 57,4 százalékról 61,6 százalékra.

Az automatákból 2018-ban mintegy 24,4 millió jegyet, bérletet vásároltak, ez a szám 2019-ben 28,3 millióra nőtt.

A 2019. június 2-ától használható közlekedési mobiljegyrendszerben az év végéig megközelítőleg 95 ezer vásárlás történt. A BKK célja, hogy hosszú távon kényelmesebbé tegyük ügyfeleink számára a vásárlást, és a korszerű értékesítési csatornák és fizetési módok váljanak általánossá – erősítette meg a vezérigazgató.