A kereskedelmi célú repülés a világ egyik legnagyobb üzletét jelenti. Ez akkor sem fog változni, ha 2020 egyik legnagyobb vesztese eddig ez a szektor, a Kínában kialakult koronavírus-járvány miatt. A Visual Capitalist szerkesztői most egyetlen hatalmas, látványos ábrára - egy sajátos világtérképre - rendezték össze az OAG, a légiközlekedés iparági elemzőjének adatait arról, melyik repült útvonalon mennyit kerestek a légitársaságok - és természetesen azt, ezek közül melyik volt a legjövedelmezőbb.

A polgári célú légiközlekedés óriási, de egyáltalán nem könnyű üzlet. A közlekedési forma néhány évtizede megindult radikális átalakulásával, a repülés tömegessé válásával, a diszkont üzleti modellek elterjedésével, a hagyományos cégek profitrátái egyre zsugorodnak. Mindeközben a forgalomba állított repülőgépek változatlanul drágák - mind beszerzésük, mind fenntartásuk -, az államok a legszigorúbb szabályozásokba szorítják a cégek működését, és egyre erőteljesebben adóztatják az iparágat, ha másért nem, akkor azért, hogy a befolyt pénzből környezetvédelmi törekvésekre költhessenek.

Ráadásul az iparágat különösen érzékenyen érintik az olyan események, mint a hirtelen fellépő gazdasági recessziók, háborúk, terrorcselekmények, illetve a globális veszélyt hordozó járványos betegségek, mint például a 2020 elején komoly fenyegetést jelentő vuhani koronavírus:

Döbbenetes mértékben esett vissza a kínai nemzetközi légiközlekedés

Új adatok jelentek meg arról, hogy a vuhani koronavírus eddigi egyik legnagyobb vesztesei valóban a kínai légitársaságok. A cégek arra kényszerültek, hogy drasztikusan visszavágják nemzetközi járataikat a vírus jelentette fenyegetés miatt. Az OAG Aviation Worldwide friss jelentése szerint a Kínából induló nemzetközi légijáratok kapacitásai kevesebb mint négy hét leforgása alatt, január 20-tól, mintegy 1,4 millió üléssel csökkentek.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a légitársaságok féltve őrzik jól teljesítő útvonalaikat. A cégek jelentős részét persze így sem kell félteni, mert az adatokat közelebbről szemügyre véve, látható, hogy sokan azok közül meglehetősen tisztességesen keresnek számos repült útvonalon.

Az OAG 2018 áprils - 2019 március időszakára kiterjedő adatai alapján, bemutatjuk a világ 10 legjövedelmezőbb, személyszállítási légi útvonalát, és azt, hogy mely cégek teljesítik azokat!

Forrás: Visual Capitalist / OAG

S hogy melyik ezek közül a legjövedelmezőbb, melyik légitársaság keresi a legtöbbet egyetlen repült útvonalán?

Talán meglepő, de az igazán nagy pénzek elsősorban nem az extrém hosszú interkontientális járatok jegybevételeiből származnak. Hanem abból, ha egy - a légiközlekedés mai viszonyai között - általánosnak tekinthető útvonalat jól kialakított modellel, viszonylag gazdaságosan repül egy cég.

A vizsgált időszakban a világ legtöbb bevételét termelő, egyben az egyetlen, 1 milliárd dolláros álomhatárt átlépő légi útvonalát a London és a New York JFK repülőtér közötti távolság legyőzése jelentette, melyen járataival a British Airways keresett a legtöbbet.

Egész pontosan 1.158.126.794 dollárt, azaz több mint 300 milliárd forintot, egy év leforgása alatt (ez egyébként több mint 100 ezer dollárral kevesebb, mint egy évvel korábban). A pontosság kedvéért megjegyzendő, hogy a két város és annak repülőterei között több más légicég is üzemeltet járatokat, változó bevételi eredményekkel. De csak a British Airwaysnek sikerült közülük elérni ezt a lélektani mértékét az útvonalon keresett bevételeknek.

Minek köszönhető ez?

Úgy tűnik, jelentős mértékben az üzleti utasoknak. New York és London a világ két legfontosabb pénzügyi központja, a gazdasági élet szereplői közül rengetegen szinte ingáznak a két metropolisz között, hogy ügyeiket intézzék. Az útvonalra eladott jegyek mintegy 30 százaléka üzleti vagy első osztályra szólt. Ez ugyan csak harmada a többi osztályra értékesített jegyféléknek, ám ezekre az osztályokra a légitársaság jóval drágábban tudja azokat eladni, az ezek szerint nagyon is létező keresletet kielégítve. Az OAG adataiból az is kiderül, hogy a cég több mint 42 ezer órát repülte gépeivel a Heathrow és a Kennedy repülőtér közötti távolságot, és az is, hogy mindebből 1 órára lebontva több mint 27 ezer dolláros bevétele származott.

A British Airways egyik gépeForrás: Flickr/Billy Wilt

A második helyet a Melbourne - Sydney távolság és az ausztrál Qantas foglalja el. A nagyjából 715 kilométeres távot repülve a cég egészen elképesztő, közel 850 millió (amerikai) dolláros bevételre tett szert ezzel a belföldi járattal.

A harmadik helyen is egy, a légiközlekedés világában jól csengő név áll, a Johannesburg - Doha viszonylat mögött: az Emirates ezen járataival egy év alatt több mint 796 millió dollárt szedett össze, és ezzel Afrika legjövedelmezőbb interkontientális járatát tudhatja a magáénak.

A negyedik helyen a Singapore Airlines található és a London-Szingapúr viszonylat, valamint 735 millió dollár. A San Francisco - Newark (a New York-ba érkezők alternatívája) útvonal révén USA-beli légicég az ötödik helyre fért fel, az United Airlines ezekkel a belföldi járatával közel 690 millió dollárt repült össze. Hatodik az American Airlines és a Los Angeles - Kennedy repülőtér közötti távolság, valamint az ezzel keresett több mint 661 millió dollár.

A Qatar Airways 639 millió dollárt keresett azon, hogy London és Doha között több járatot üzemeltet. Ehhez az elképesztő összeghez valószínűleg szintén hozzájárul, hogy a légicéget a minőségi szolgáltatást nyújtók közé sorolják, ezért jegyeit magasabb árfekvésen tudja értékesíteni. A nyolcadik helyen a Hongkong - London útvonal áll, melyen az utazóközönséget időként szórakoztató baklövésekkel, vagy épp adataik elvesztésével meglepő Cathay Pacific 604 millió dollárt keresett.

A Singapore Airlines az egyetlen olyan cég, amely kétszer is szerepel az első 10 légiútvonal listáján, azaz két útvonaluk is a globálisan legjövedelmezőbbek közé került. A kilencedik helyet a Sydney - Szingapúr útvonalon keresett, közel 550 millió dollárjukkal kaparintották meg.

A Singapore Airlines egyik légiutas kísérőjeForrás: AFP/Roslan Rahman

A tizedik helyen az Air Canada áll, szintén egy ügyesen üzemeltetett belföldi járattal: az utazóknak összesen 541 millió amerikai dollárt ért meg, hogy Torontó és Vancouver között a céggel repüljenek.

Feltehető persze a kérdés, hogy mi mozgatja a légiközlekedés üzleti teljesítményét? Az egyre szaporodó kapcsolatok száma a világ városai között, az utasok növekvő száma a repülés mind olcsóbbá válásával? Esetleg az üzleti utazók magasabb jegyárai és fedélzeti költései?

Bár persze minden tényezőre szükség van a szektor rentábilis működéséhez, úgy tűnik, a kereskedelmileg már sikeres útvonalakon az üzleti utasoknak jut a döntő szerep, akik időt - és pénzt - nem kímélve, gyakran szállnak repülőre a világ üzleti központjai között. Erre ad példát az első helyen álló British Airways a világ jelenleg egyetlen, 1 milliárd dolláros útvonalával.