Tudja, melyek a legrégebbi, ma is működő magyar vállalatok?

A Növekedés.hu összeállítása alapján, a legrégebbi, jelenleg is működő magyarországi gazdasági társaságokat mutatjuk be.

A legrégebbi: az Alföldi Nyomda

Magyarország kilencedik nyomdáját egy protestáns vendégprédikátor Huszár Gál hozta létre még 1561-ben. Az alapítást követő évtizedben már a Magyarországon megjelenő 87 kiadványból 45 itt készült. A debreceni nyomda fennállása többször is veszélybe került: a Rákóczi-szabadságharc alatt katonák dúlták fel, később pedig az épületet egy tűzvész tette tönkre.

Az Alföldi Nyomda a mostani nevét nem sokkal a II. világháború után kapta meg.

A cég a rendszerváltást követően 1993-ban részvénytársasággá alakult. A vállalat az utóbbi időben több nagyszabású fejlesztést is végrehajtott, két éve például egy 960 raklap befogadására alkalmas klimatizált ívelőkészítő raktárat adtak át.

Tekercsnyomó gép az Alföldi Nyomdában Forrás: MTI/Oláh Tibor

A cég, amely már a bankok előtt is kölcsönzött: a BÁV

Magyarországon a XVIII. század végén még nem voltak se bankok, se takarékpénztárak. Kölcsönt csak magánszemélyektől lehetett felvenni.

Mária Terézia épp azért hozta létre 1773-ban az Első Magyar Királyi Zálogházat, hogy letörje az uzsorakamatokat.

Az intézmény eredetileg Pozsonyban alapították. Később Budára, majd 1802-ben Pestre költöztek.

A BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. hazánkban nem csak a zálogpiacon, hanem a műkereskedelem ezüst, ékszer, műtárgy és arany szegmenseiben is vezető szerepet tölt be.

A BÁV egyik art deco aukciós tárgykollekciója Forrás: Slezak Istvan

A legendás gyár a porcelán mestereivel: Hollóházi Porcelángyár

A vállalat gyökerei visszanyúlnak egész 1777-ig. Ebben az évben Hollóházán egy üveghutában kezdtek el palackokat, poharakat és üvegedényeket készíteni. A manufaktúra felvirágzása igazán a XIX. század közepén indult meg, amikor Istványi Ferenc az üzemet jelentős gyárteleppé fejlesztette. Hollóházán néhány évig ipari porcelángyártás is folyt, 1957 óta viszont már inkább edényeket és dísztárgyakat készítenek. A cég 100 százalékos üzletrésze idén januárig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában volt.

Az 1860-as évektől nemcsak kőedényeket, de kályhacsempéket is gyártottak évente mintegy 500 cserépkályhához a gyárban Forrás: Csikesz Mariann / Travelo

Még a császár is elismerte: a Zwack

Dr. Zwack, ez teljesen egyedülálló! – a jól ismert anekdota szerint 1790-ben II. József miután megkóstolta, ezekkel a szavakkal dicsérte meg a császári orvos gyógyszerét. A gyomorerősítő likőr receptjét a doktor családja innentől féltve őrizte. A Zwack família első cége 1840-ben alakult meg, a likőrjük pedig 1883-ban lett védjegyzett termék.

A vállalat a század végére Közép-Európa egyik legnagyobb szeszesitalgyártója lett.

Az Unicumot már a kezdetektől gömbölyű palackban árulták. Viszont az üvegeiket régen még egy piros kereszt díszítette.

Címkézésre váró unicumos üvegek a Zwack Unicum Nyrt. palackozó üzemében Dunaharasztiban (2012) Forrás: MTI/Illyés Tibor

Ezt viszont a Vöröskereszt Egyesület kifogásolta, ezért az embléma színét egy idő után aranyszínűre cserélték.

A társaság üzemét a második világháborúban teljesen lebombázták. Miután elcsitultak a fegyverek és végeztek a gyár helyreállításával, a céget államosították. A vállalat 1992-ben került vissza az alapító család kezébe. Az igazgatóság elnöke jelenleg Zwack Sándor.