Tavaly kétszámjegyű volt a bérnövekedés Magyarországon

2019. decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése. 2019. január–decemberben a bruttó átlagkereset 367 800, a nettó átlagkereset 244 600 forint volt, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 406 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 417 700 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 270 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 278 000 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 13,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése.

Illusztráció Fotó: Origo

Az egész tavalyi évet nézve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 367 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 378 100 forintot ért el.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 244 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 252 100 forint volt.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 11,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásokat ismét felülmúlva nőttek a bruttó bérek decemberben a képzett munkaerő hiánya és a bérminimum-emelések hatására, illetve az év végi – főként a nonprofit szervezeteknél történt - bónuszfizetéseknek köszönhetően.

A szakértő kiemeli, hogy 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 54,2 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.

A 2013-tól 2020-ig terjedő periódus alatt pedig 62 százalékot nőhetnek a reálbérek a várható tendenciákat figyelembe véve, mivel 2020-ra a megállapított ismételten 8 százalékkal növekvő bérminimumok és a munkaerőhiány miatt 10 százalékot megközelítő bérnövekedés a jelenlegi várakozásunk, ami az erősödő inflációs nyomás mellett is 5,5 százalék körüli reálbér-növekedést jelent.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz 2016 óta, írja Horváth András.