A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a beruházások volumene 2019 negyedik negyedévében 5,9 százalékkal nőtt 2018 azonos időszakához képest. 2019 egészét nézve az eddigi leggyorsabb növekedési ütem 14 százalékos volt. 

A negyedéves bővülés kissé mérséklődött elsősorban a nagysúlyú feldolgozóipar - azon belül részben a járműgyártás - beruházásainak visszaesése miatt, de a szolgáltatási ágak többsége jobban teljesített az átlagnál. Tavaly a negyedik negyedévben a beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 0,3 százalékkal, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 56 százalékkal haladta meg.

A beruházási teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházások 8,9 százalékkal, a közel négytizedét kitevő gép- és berendezés beruházások pedig 1,6 százalékkal bővültek tavaly a negyedik negyedévben. Mind az építési, mind a gépberuházások növekedési üteme jelentősen elmaradt a korábbi időszakokétól.

A beruházási teljesítmény 56 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagához képest jóval kisebb ütemben, 5,6 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a beruházások 16 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a megelőző negyedévi stagnálást követően 9,9 százalékkal bővült a volumen.

Az új motorok blokkjai a PSA fejlesztésű, háromhengeres, benzines turbómotorok sorozatgyártásának megkezdése alkalmából rendezett ünnepség napján a szentgotthárdi Opel gyárbanForrás: MTI/Varga György

A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 16, az ingatlanügyletek területén 17, a szállítás, raktározásban 15 százalékkal nőtt a beruházások volumene. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások hattizedét tette ki.
A fejlesztések a legnagyobb mértékben a kis súlyú víz- és hulladékgazdálkodásban nőttek, 39 százalékkal, és kiugró növekedést regisztráltak a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (33 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is (32 százalék). Mindössze az információ, kommunikáció és az oktatás területén realizálódott az egy évvel korábbinál alacsonyabb teljesítmény.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kiemeli, hogy 2010-hez képest 92 százalékkal nőttek a beruházások.

Szintén remek eredményenek számít, hogy tavaly összességében így is 16,1 százalékkal bővült a feldolgozóipar, szemben globálisan megfigyelhető csökkenő trenddel, ami megmagyarázza, hogy a hazai ipari termelés látványosan elvált a német ipari termelés recessziójától.

A Takarékbank szakértője elmondta, hogy a legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 16 százalékkal bővült, ahol a lakásépítések számottevő bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe, így irodaház, logisztikai csarnok stb. történő beruházások is kiugróan emelkedtek.

A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 7,4 százalékkal nagyobb lett, a folytatódó út-, autópálya-, vasútépítések és -felújítások következtében, emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat. A következő években mintegy 5000 milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, ezen a területen is érdemi növekedés várható, írja Suppan Gergely.

KSH: tavaly az utolsó negyedévben a szolgáltatások növelték legjobban a GDP-t

A bruttó hazai termék 2019. negyedik negyedévi emelkedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,7, az építőipar 0,6 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb (1,3 százalékpont).

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal emelkedett. A háztartások hazai fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal, ezen belül a tartós (például személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási) cikkeké 19 százalékkal a féltartósaké (például ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész) 8,0 százalékkal, a nem tartós termékeké (például élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek) 3,5, a szolgáltatásoké 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.