Két éven belül immár másodjára, recesszióba került a Dél-afrikai Köztársaság gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben, amikor is csökkent a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar kibocsátása is. Az ország egykor Afrika legfejlettebb gazdaságával rendelkezett, ám az utóbbi években teljesítménye mellett, globális jelentősége is némileg csökkent.
A statisztikai hivatal kiadott jelentése szerint a hazai össztermék (GDP), negyedéves összevetésben, 1,4 százalékkal csökkent október-decemberben. Elemzők 0,1 százalékos visszaesésre számítottak a harmadik negyedévben mért 0,8 százalékos csökkenés után.
Legutóbb 2018 első felében fordult elő, hogy két egymást követő negyedévben is csökkent a GDP az afrikai kontinens legiparosodottabb országában, azaz technikai recesszióba csúszott a gazdaság.
A kedvezőtlen adatsor mögött az áll, hogy
- a mezőgazdaság kibocsátása az előző negyedévhez képest 7,6 százalékkal,
- a közlekedés 7,2 százalékkal,
- az építőpari termelés 5,9 százalékkal,
- az áramtermelés 4 százalékkal,
- a kiskereskedelmi forgalom pedig 3,8 százalékkal csökkent október-decemberben.
Szezonális kiigazítás nélkül, éves összevetésben, 0,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság a negyedik negyedévben, a harmadik negyedévi 0,1 százalékos bővülés után.
Elemzők 0,1 százalékos csökkenésre számítottak.
A dél-afrikai gazdaság az utóbbi évtized alatt alig nőtt rossz fiskális döntések, valamint a fogyasztói és üzleti bizalmat aláásó korrupció következményeként. Tavaly mindössze 0,2 százalékkal, 2018-ban 0,8 százalékkal, 2017-ben 1,3 százalékkal, 2016-ban pedig 0,6 százalékkal nőtt a GDP, miközben a munkanélküliségi ráta az egekbe szökött. A pénzügyminisztérium az idei évre 0,9 százalékos GDP-növekedést valószínűsített.
A dél-afrikai gazdaság nem tudott növekedési pályára állni azóta sem, hogy Cyril Ramaphosa államfő két évvel ezelőtt hivatalba lépett, és megígérte, talpra állítja a gazdaságot, leszámol a munkanélküliséggel, javítja az alapvető szolgáltatásokat és megtisztítja a korrupciós botrányokba keveredett kormányzatot.
A nemzetközi hitelminősítők az egyik nagy kockázatnak a gyenge növekedést látják, míg a befektetőket aggasztja, hogy az államadósság növekszik, miközben a bevételek csökkennek.
A kedvezőtlen makrogazdasági adatokhoz szorosan kapcsolódik az AP hírügynökség beszámolója, melyből kiderül, a visszaesésben döntő szerepet játszott az említett áramtermelési hiány. Sőt, a friss értékelések szerintaz újbóli gazdasági visszaesés konkrétan visszavezethető az ország egész területét sújtó áramkimaradásokra.
Az Economist Intelligence Unit közép- és kelet-afrikai regionális elemzője egyenesen úgy fogalmazott, az Eskom - az állami tulajdonban lévő energiaszolgáltató - az oka az ország rendkívül gyenge teljesítményének. Az elemző szerint a vállalat jó ideje "visszafogja az ország növekedését" azzal, hogy nem tudja kiszolgálni az energiaigényeket. Az áramszünetek pedig nemcsak az otthonokban okoznak kényelmetlenségeket, hanem visszavetik a gyárak, bányák, egyáltalán, az üzleti tevékenységek eredményességét is.