Luxuscikk lehet az egyik kedvenc édességünkből?

2020.03.04. 19:01

A svájci prémium csokoládégyártó, a Lindt&Sprüngli arra figyelmeztet, hogy az a felár, amit a világ két legnagyobb termelőjének számító nyugat-afrikai ország a közelmúltban kivetett a kakaóra, tovább fog gyűrűzni és drágítani fogja a csokoládét is.

Elefántcsontpart és Ghána tonnánként 400 dolláros felárat vezetett be a kakaóra, és az ebből befolyó bevételeket a legszegényebb farmerek támogatására kívánja fordítani. A két, egymással határos nyugat-afrikai ország adja a világ termelésének 60 százalékát ebből a terményből.

A Lindt, amely a kakaó 80 százalékát Ghánából szerzi be, évtizedek óta ugyanazt a receptet használja, és ha változtatnia kell a beszállítókon, akkor időbe telhet, amíg sikerül a kakaóbabot úgy kevernie, hogy ne változzon meg az eddig megszokott íz – idézi a Bloomberg azt az interjút, amit a cég vezérigazgatója, Dieter Weisskopf egy zürichi lapnak adott.

A kakaóbab egyre értékesebb kincsként cserél gazdátForrás: pexels.com

Weisskopf szerint az elkövetkező hónapokban emelkedni fog a csokoládé ára, és nem csak a márkatermékeké, hanem a saját márkáké is. A legnagyobb édesipari gyártók közül a Mars és a Nestlé egyébként már a megemelt áron kezdte meg a kakaó felvásárlását a 2020-2021-es szezonra.

A kiegyezés óta ontja az édességeket az első magyar csokoládégyár

Nem csak manapság küzdünk a nem megfelelő minőségű élelmiszerrel, hanem bizony így volt ez már az 1867-es kiegyezés korának Budapestjén is. Pontosabban Budán és Pesten, hiszen időben még az 1873-es városegyesítés előtt járunk, amikor felbukkan egy német cukrászmester, aki kifejezetten azzal a szándékkal alapítja meg Magyarország első csokoládégyárát, hogy megszabadítsa a magyarokat a rossz minőségű, egészségre veszélyes anyagokat tartalmazó cukorkáktól.

Az iparági szereplők alapvetően egyetértenek a termelőknek ebben a formában történő támogatásával, de az emelkedő árak kétirányú folyamatot indíthatnak el a piacon. Egyrészt a gyártóknál felgyorsulhatnak a kakaót helyettesítő anyagok utáni kutatások, másrészt a farmereket arra ösztönözheti, hogy növeljék a termelést. Ennek a hatása Weisskopf szerint egyrészt az lehet, hogy csökken a termény iránti kereslet, a másik oldalon viszont növekedni fog kínálat. Ezek a folyamatok azonban a szakember szerint még nem rövid távon, hanem két-három éven belül fognak kibontakozni.