Ez az első alkalom, hogy az egykoron a Közel-Kelet Svájcaként is emlegetett ország fizetésképtelenséget jelentett.
Nem volt könnyű döntés, de Libanon adóssága nagyobb, mint amit az ország elbír
- mondta a miniszterelnök.
Ali Ibrahim pénzügyekért felelős államügyész március 5-én elrendelte a helyi bankintézetek pénzügyi eszközeinek zárolását, amire a bankok bezárással fenyegetőztek. A politikai és gazdasági válságba süllyedt ország kormányának döntenie kellett arról, hogy kifizeti-e a március 9-én lejáró, 1,2 milliárd dollár (338 milliárd forint) összértékű, deviza alapú állami kötvényeket, vagy Libanon fennállása óta először nemteljesítést jelent.
A közel-keleti országban
az államadósság eléri a bruttó hazai termék (GDP) 170 százalékát.
Libanonban az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. Október óta folyamatosak a tüntetések. A megmozdulások Szaad Haríri előző kormányfő lemondásához vezettek.
A korábban egyetemi professzorként dolgozó Diab televíziós beszédében megvédte a kormány döntését a szuverén adósság törlesztésének felfüggesztéséről és a hitelezőkkel az adósság átütemezésről való tárgyalások megkezdését.
A fizetés felfüggesztése az egyetlen módja, hogy finanszírozhassuk állampolgáraink szükségleteit
- mutatott rá.
Libanon azt tervezi, hogy tárgyal hitelezőivel adóssága átstrukturálásáról. Az országra jelentős nyomás nehezedik a nemzetközi pénzintézetek felől. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap megszorító intézkedéseket követel a pénzügyi támogatásért cserébe.